Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.

209 készített feljegyzésekből is kiderül, hogy az előző^napokban a kö z s ég pa ra nesno k címmel felruházott Rocskár János szociáldemokrata vezető volt a község ügyeinek irányitója. A községparancsnok később is fontos szerepet játszott, a gyors intézkedést kivánó, nagyobb horderejű feladatokat éppúgy ellátta, mint a kisebb közellátási, szociális és rendészeti ügyeket. A március 29-i ülés őt bizta meg a munkástanács mindenkori határozatainak operatív végrehajtásával. A Ivlezőberényi Munkástanács hatalomátvétele szinte szokatlanul békés körülmények között zajlott le: a községi bíró március 26-án az elöljáróság nevében lemondott, ás átadta az ügyvitelt a munkástanácsnak. A tanács "sajnálattal vette tudomásul, hogy az uj rendszer miatt az elöljáróság távozni kényszerül", s az ügyek vitelét átvette. A községházi tisztviselők is felajánlották szolgálataikat. A^Munkástanács mindnyájukat a helyén hagyta, a lemondott főjegyző helyét egy másik jegyzővel töltötte be, az adminisztráció tehát lényegében a régi kezekben maradt. Változatlanul meghagyták a község egyéb alkalmazottait is /csőszök, kézbesítők stb„/. A kisfizetésüek javadalmazását április 6-án 30-40 %-kal emelték. A lemondott elöljáróság feladatainak ellátására 4 tanácstagot rendeltek ki, akik egymást váltva végezték az esküdti teendőket. A március 26-án megalakult Munkástanács létrejöttekor elvetették azt az indítványt, hogy 8 tagú direktóriumot és külön paraszttanácsot alakítsanak. Nyilván felsőbb utasítás alapján, március 31-én titkos szavazással választották meg a három tagú direktóriumot. /Elnöke Rocskár János lett./ A Munkástanács eleinte minden este, március 21-e után pedig terv szerint hetente háromszor tartott ülést. A tanácson belüli szakbizottságok megalakítására /lakásügyi, pénzügyi stb./ március 31-től kezdve került sor. A március 26-án 29 taggal megalakított első munkástanács - mint Irányi István megállapítja - gyakorlatilag paraszttanács volt. /22 agrárproletár, illetve szegényparaszt tagja volt./ Átalakítására április 2-án került sor, miután azon a napon a Forradalmi Kormányzótanács kiküldöttei felkeresték a községet, részletesen ismertették a proletárhatalom rendeleteit és utasítást adtak az újjászervezésre. Ennek megfelelően - a jelek szerint a meglévő tanácsból, tehát formálisan - de titkos szavazással 10 tagú munkástanácsot, 4 tagú katonatanácsot /a Vörosarségből/ és 16 tagú paraszt tanácsot alakítottak. A három tanács elnökeiből jött létre a Direktórium. A teljes tanács elnöke Vidő József református tanító lett, a régi esküdtek helyére került tanácstagokat részben kicserélték. Az átszervezésnek nem volt számottevő jelentősége, de nem tükrözte a lakosság tényleges összetételét.