Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.

- 210 Az áprilisi tanácsválasztás után, 1919. április 12én ismét megalakult a Mezőberényi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács, 50 taggal /25 agrárproletár, illetve szegényparaszt, 23 munkás - ebben 5 szellemi dolgozó - és 2 katona/. Köznyelven ezután is munkástanácsnak hivták. A Munkástanács a régi községházi tisztviselőgárdát továbbra is megtartotta. A felsőbb politikai és közigazgatási szervekkel való kapcsolat elég hamar létrejött. Március 27-én érkezett meg a Megyei Direktórium értesitése hivatalba lépéséről. Március 28-án a Megyei Direktórium 3 kiküldötte résztvett a tanács ülésén. Hasznos útmutatásaik mellett kimondatták, hogy aki ezentúl a nemzetiségi kérdést szóbahozza, azt a Megyei Direktórium elé kell utasítani. Április 2-án került sor a Forradalmi Kormányzótanács kiküldötteinek látogatására, amely a legfontosabb eligazitást és politikai segitséget jelentette a Mezőberényi Munkástanács egész működése alatt. Jelentős részben az országos és a megyei sajtóból is tájékozódhattak a község vezetői. Április l-e után a Megyei Direktórium utasitásai rendszeresen eljutottak a faluba. Az áprilisi választások után megalakult a felettes Békési Járási Tanács is, amely jól közvetitette a megyei rendelkezéseket. /8/ Néhány esetben a községhez vasúton 14, közúton 20 km-re lévő Békéscsaba munkástanácsának, az ott székelő katonai szerveknek az útmutatásait is zsinórmértékül vették. Jól kimutatható egyébként /főként a munkástanács üléseinek gyakoriságában/, hogy a központi irányitás kiépülése után a helyi munkástanács aktivitása lényegesen csökkent, mert a felsőbb rendelkezések végrehajtása zömmel inkább az adminisztrációnak adott feladatokat. Szembetűnő vonása volt a Mezőberényi Munkástanács működésének, hogy a vezető posztokon és a legnehezebb végrehajtó feladatok megoldásánál mindig ugyanaz a 8-10 személy szerepelt, akik nem voltak egyenlő értékű vezetőemberek. A helyi mozgalom viszonylagos gyengeségéből fakadt, hogy a községben kevesebb volt a tájékozottabb vezetési, közéleti gyakorlattal rendelkező proletár', mint a Viharsarok már' emiitett mozgalmi centrumaiban. 4. A Munkástanács tevékenysége A Mezőberényi Munkástanács működésének apró részié tekre kiterjedő áttekintése nem célunk. Az eddig elmondottak fényében a Tanács működésének néhány jellemző vonását szeretnénk leszűrni, figyelemmel a Viharsarok általános képére. /9/ A községekben felsőbb utasitásra egységesen végrehajtott intézkedéseket nem soroljuk fel, inkább néhány fontosabb probléma tükrében, a helyi követelmények és szükségletek fényében vizsgáljuk meg a községi munkástanács működését. Alapvető tényként hangsúlyoznunk kell, hogy Mezőberény-