Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Szabó Ferenc: A mezőberényi munkástanács működése / 205–214. o.

- 208 A nemzetiségi elkülönülés a polgári demokratikus forradalom idején is megmaradt. Snnek jelei közé tartozott, hogy pl. a többször újjászervezett nemzetőrséget 1918 decemberébe n az a lábbiak szerint alakitották meg: a 20 tagból 8 szlovák, 6 magyar, és 6 német lehetett, s az egyes nemzetiségek "delegálták" a rájuk eső létszámot. A korábban sokkal nagyobb létszámú nemzetőrségben előzőleg is egy-egy parancsnokhelyettest neveztek ki minden nemzetiségből. A Nemzeti Tanács január 30-i újjáalakítása előtt csak a nemzetiségi megoszlásnak alárendelten vették figyelembe a választásoknál az egyes társadalmi osztályokat, rétegeket, a nemzetiségekre "lebontott" keretszámok szerint. Említést érdemlő körülmény, hogy a megyei és a járási közigazgatás vezetői a régi községi képviselőtestület ujjáélesztrésére törekedtek Mezőberényben is. Snnek során 1919. január 2-án le is zajlott a szokásos évi tisztújító közgyűlés. Az uj, kizárólag polgári elemekből álló testületben a tömegektől támogatott személyek közül senki sem kapott helyet./4/ A képviselőtestületnek, - különösen a Nemzeti Tanács megszűnése után - a belterületi proletár lakosság igen jelentős részét /legalább harmadát/ érintő házhelykérdss megoldásában játszott szerepe adott bizonyos súlyt. A korábban megvett közbirtokossági legelő területéből január végén 279 munkás és 38 tisztviselő kért olcsó házhelyet, a képviselőtestület régebbi Ígéretére hivatkozva../5/ Az előkészítő bizottság javaslata alapján 418 házhely kiosztását szavazta meg 1919. március 20-án a képviselőtestület, a Búza Barna-féle földreformtörvény alapján. /Érdemes megjegyezni, hogy a telkeket a magyarok, németek, szlovákok és a tisztviselők "elhelyezkedési csoportjai" szerint kívánták azonnal kiosztani, a. nemzetiségi elkülönítésről tehát nem akartak lemondani./6/ 3. A Munkástanács megalakulása, összetétele és munkájának szervezeti keretei A proletárhatalom időszaka alatti mezőberényi események jellegét, tartalmát az országosan és megyeileg adott, kialakított kereteken belül a már ismertetett, s továbbra is érvényes helyi mozzanatok számos tekintetben színezték, módosították. A proletárdiktatúra kikiáltása után az 1919. március 22-i, Békéscsabán tartott megyei szociáldemokrata pártértekezleten résztvevő mezőberényi munkásvezetők vették kezükbe az irányítást a közságben, a megyei párttitkárság utasítására. A kozségbeli munkástanács első üléséről felvett jegyzőkönyv/7/ 1919. március 26-án kelt, de nem lehetetlen, hogy a tanács már' előbb megalakult. Az első ülésen