Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Schneider Miklós: Községi munkástanácsok Nógrád megyében 1919-ben / 181–188. o.

- 183 zőkönyvá anyag birtokában azt állapithatjuk meg, hogy igen eltérőek a viszonyok ebben a vonatkozásban is. Ennek szemléltetésére vessünk pillantást az alábbi számadatokra: A közság neve A Tanácsköztársaság A tárgysorozati idején tartott ülések pontok száma száma Balassagyarmat 8 93 Diósjenő 8 40 Herencsény 2 5 Homokterenye 3 9 Kazár 4 29 Patvarc 1 1 Pásztó 9 171 Szécsény 1 1 Szügy 1 2 A szembeszökő különbségek mérlegelése egyes esetekben megmagyarázható jelenséget mutat. így Balassagyarmat nagyközség, amely ekkor a megye székhelye volt, egyrészt helyzeténél fogva az átlagosnál nagyobb aktivitást fejtett ki, másrészt viszont rendelkezésére állott a megyei hivatali apparátus és ez a tény a gyűlések lebonyolítása ill. a jegyzőkönyvek vezetése szempontjából nem lényegtelen momentum. Szécsény községben tulajdonképpen nem is jött létre munkástanács, az első és egyetlen ülést március 26-án a községi képviselőtestület tartotta, amelyen kimondta feloszlatását és üdvözölte a Tanácsköztársaságot. A röviddel ezután bekövetkező cseh megszállás ebben a községben és környékén nem tette lehetővé a Tanácsköztársaság helyi hatalmi szerveinek létrejöttét. A május 8-i képviselőtestületi gyűlés kimondta, hogy addig, amig Prágából utasitás nem érkezik, a régi hivatalok folytatják működésüket./?/ Talán a megyeszékhelytől /Egertől/ és a járási székhelytől /Hatvantól/ való távolság magyarázza a pásztói munkástanács rendkivüli aktivitását, de lehet, hogy a helyi adminisztráció személyi feltételei szolgáltattak ehhez alapot. Nyilván ez utóbbi körülmény az oka, ellenkező előjellel, a.patvarci és szügyi inaktivitásnak is. Az előbbi község egyetlen, július 18-án tartott munkástanácsi ülése egyetlen