Levéltári Szemle, 19. (1969)

Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Móra Magda: A sárbogárdi járás főszolgabírájának a Tanácsköztársaság idején keletkezett iratanyagáról / 175–181. o.

- 178 ­lakásviszonyairól, a házhely igénylők számáról és a házhelyek céljára parcellázható területekről./10/ A földművelésügyi igazgatás területét tekintve, a Járási Intézőbizottsághoz jelentett az állatorvos az álla + ~ járványok fellépéséről és megszüntetéséről, az állatvásár­terek állapotáról, de ide futottak be a különböző célokra készült állatösszeirások is. Községenként számba vették a lovakkal és kocsikkal rendelkező gazdákat./ll/ A Megyei Direktórium rendeletére összeiratja a Já­rási Intézőbizottság a községek húsellátása és az 5 % zár alá vétele céljából a falvak állatállományát is, és erről összesitő kimutatást küldött a Megyei^Direktóriumnak. A részletes községi jelentések a meglévő állatállomány védel­mében egyrészt a pusztulás okait fedték fel, másrészt meg­nevezték azt a létszámot, amelyhez - a további tenyésztést tartva szem előt-f- - a Földmüvelésügyi Népbiztosság rendelke­zése értelmében nem szabad hozzányúlni./12/ Az elveszett jár­latlevelekről jelentést tenni és ujakat kérni szintén a Já­rási Intézőbizottságnál kellett. Az aratással ás egyéb mezőgazdasági munkákkal kap­csolatos intézkedéseket is megtaláljuk az iratok között. Jakosits Sándor járási politikai megbízott külön ke­zelt irataiban pl. találunk egy "aratási szerződést". A szer­ződés pátosszal vetiti fel az aratás képét s a megváltozott körülményeket: ..."Barnára bronzozott arcú, dolgos parasztok munkától kérges, kemény kezében néhány hét múlva csisszanva suhan meg a kasza, hogy az alázatosan megdőlő rendek nyomán a búzából, rozsból uj kenyér, uj élet fakadjon. A szocialis­ta társadalom elsősorban méltányolja a mezők proletárjainak nagyfontosságú munkáját. Az aratásnál ezentúl nem a latifun­diumos haszna lesz az egyedüli érték, amely az aratómunkások verejtékét csak odadobott alamizsnával fizette meg, s ha elé­gedetlenek voltak, csendőrszuronyokat vonultatott fel elle­nük. Az aratási szerződés nem papirrongy lesz, amit ugy le­hetett forgatni, hogy a földesúr érdeke kivánta, hanem az igazságosság és méltányosság pilléreire felépített törvénye a munka szent megbecsülésének." Ezután következnek az elvég­zendő munkafajták, a dolgozók termény- és f öld-jár'and óságai, kötelezően előirt élelmezése. Az iraton keltezés nem talál­ható. /!}/ ^Horváth János, a Megyei Intézőbizottság elnöke jú­lius 1-én szabályozta a mezőgazdasági munkások napibérét. A járási és községi intézőbizottságokhoz címzett irat, amely a Népgazdasági Tanács 47. N.T.sz. rendeletét közli, ezzel a bevezetéssel indul:

Next

/
Oldalképek
Tartalom