Levéltári Szemle, 19. (1969)
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám - FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Móra Magda: A sárbogárdi járás főszolgabírájának a Tanácsköztársaság idején keletkezett iratanyagáról / 175–181. o.
- 178 lakásviszonyairól, a házhely igénylők számáról és a házhelyek céljára parcellázható területekről./10/ A földművelésügyi igazgatás területét tekintve, a Járási Intézőbizottsághoz jelentett az állatorvos az álla + ~ járványok fellépéséről és megszüntetéséről, az állatvásárterek állapotáról, de ide futottak be a különböző célokra készült állatösszeirások is. Községenként számba vették a lovakkal és kocsikkal rendelkező gazdákat./ll/ A Megyei Direktórium rendeletére összeiratja a Járási Intézőbizottság a községek húsellátása és az 5 % zár alá vétele céljából a falvak állatállományát is, és erről összesitő kimutatást küldött a Megyei^Direktóriumnak. A részletes községi jelentések a meglévő állatállomány védelmében egyrészt a pusztulás okait fedték fel, másrészt megnevezték azt a létszámot, amelyhez - a további tenyésztést tartva szem előt-f- - a Földmüvelésügyi Népbiztosság rendelkezése értelmében nem szabad hozzányúlni./12/ Az elveszett járlatlevelekről jelentést tenni és ujakat kérni szintén a Járási Intézőbizottságnál kellett. Az aratással ás egyéb mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos intézkedéseket is megtaláljuk az iratok között. Jakosits Sándor járási politikai megbízott külön kezelt irataiban pl. találunk egy "aratási szerződést". A szerződés pátosszal vetiti fel az aratás képét s a megváltozott körülményeket: ..."Barnára bronzozott arcú, dolgos parasztok munkától kérges, kemény kezében néhány hét múlva csisszanva suhan meg a kasza, hogy az alázatosan megdőlő rendek nyomán a búzából, rozsból uj kenyér, uj élet fakadjon. A szocialista társadalom elsősorban méltányolja a mezők proletárjainak nagyfontosságú munkáját. Az aratásnál ezentúl nem a latifundiumos haszna lesz az egyedüli érték, amely az aratómunkások verejtékét csak odadobott alamizsnával fizette meg, s ha elégedetlenek voltak, csendőrszuronyokat vonultatott fel ellenük. Az aratási szerződés nem papirrongy lesz, amit ugy lehetett forgatni, hogy a földesúr érdeke kivánta, hanem az igazságosság és méltányosság pilléreire felépített törvénye a munka szent megbecsülésének." Ezután következnek az elvégzendő munkafajták, a dolgozók termény- és f öld-jár'and óságai, kötelezően előirt élelmezése. Az iraton keltezés nem található. /!}/ ^Horváth János, a Megyei Intézőbizottság elnöke július 1-én szabályozta a mezőgazdasági munkások napibérét. A járási és községi intézőbizottságokhoz címzett irat, amely a Népgazdasági Tanács 47. N.T.sz. rendeletét közli, ezzel a bevezetéssel indul:
