Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Padányi Gulyás Gyuláné: A párizsi Havas Hírügynökség Levéltára / 794–803. o.

- 798 .Jt is biztosította. Eppenugy, mint az iratdossziek, a katalO' guskartonok is a megfelelő városok A3C-rendjében kerültek felállításra és gyakran az 1875-1918 közötti évkorból hiányzó dokumentumokat is pótolják. Természetesen nem minden esetben és nem tökéletesen: 1914 előttről sok katalógus selejtezésre került vagy azokról csak sommás másolatok maradtak fenn. Ezt az előfizetői katalógust három kisebb kartotéknyilvántartó egészíti ki: az utcák betűrendjében sorolja fel a Havas cég Párizsban és környékén lakó, "Printing" távíróval elérhető hírszolgáltató forrásait. /A Printing elnevezés az első ilyen tipusú készülékeket szállító londoni cég nevéből - Printing Telegraph Gompany - ered, a készülék szabadalmát Havasék később megvásárolták./ Az első ilyen készüléket a francia postaügyi minisztérium engedélyével 1894-ben szerelték rá a magánvonalakra, később, egyes helyeken, a Siemens gyártmányú "Tickers" típussal helyettesitették. Ennek a rendszernek három, majd négy főbb hálózata volt: a legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi, valamint tőzsdei híreket közvetítette, sőt politikai, híreket is, igen sommásan. Persze csak részleges és rövid távra ható megoldás volt ez, de mégis, a "Printing" kartotéknyilvántartása a Havas cég működésének egyik szektorát tükrözi. A cég egyébként egyik válságos korszakában hozta létre ezt a tudósitó-rendszert, s ez komoly jövedelemforrásnak bizonyult. Az előfizetőkkel kötött szerződésekre, valamint a távíróvonalak felszerelésére, javítására stb. vonatkozó terjedelmes és érdektelen iratanyag selejtezhető volt, hiszen a kartotéknyilvántartás a leglényegesebb adatokat megőrizte. Á Vegyes iratok elnevezésű sorozatban őrzik az Egyesült Hírügynökségek Konferenciája központi irodájának levéltárát is. A Havas cég anyagával együtt került az Archives Nationales—ba. Ez az 1924-ben létrehozott nemzetközi szervolt hivatva országban a Havas cég kifejezetten hátrányos helyzetbe került mindaddig, míg 1930-tól, a postával történt megegyezés után, s azzal közösen felépíthette és használhatta a Pontoise-i adóállomást. A. rádión továbbított hírek elfogása, "ellopása" egyébként is roppant egyszerűnek bizonyult. Az Egyesült Hírügynökségek Konferenciája, amelyet a hirügynök-