Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Kiss Dezső: A fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzó iratai a Fiumei Állami Levéltárban, 1870–1918 / 783–794. o.

- 787 - szőlészeti és borászati ügyek, - telepítési Ügyek, - mezőgazdasági terményhamisitási ügyek. Iratkezelés, iratvédelem A 2437/1901. Mfí szám alatt jóváhagyott ügyrend, amely részletesen ismerteti a Kormányzóság szervezeti és szolgálati viszonyait, az iratok kezeléséről és védelméről alig rendelkezik. Az iratok iktatását ás kezelését szabályozó §-ok szerkesztői a Miniszterelnökség ügykezelési szabályzatát vették alapul. Az iktatás az iktatóhivatal feladata volt. Külön iktatták az elnöki és külön áz általános iratokat. Kezdetben az elnöki iratok közül a fegyelmi iratokat, az általános iratok közül a közoktatási iratokat is külön iktatókönyvekbe iktatták. Az iktatókönyv rovatai azonosak a miniszterelnökségi iktatókönyvek rovataival. Az iratokhoz /ugy az elnöki, mint az általános iratokhoz/ külön név- és tárgymutatókönyvek készültek. A beiktatott iratokat - a határozatok elkészítése végett - a kormányzó, vagy a helyettese osztotta ki az előadóknak. Az előadók munkakönyvet vezettek, amelybe bejegyezték az irat átvételének és visszaadásának dátumát. Azokat az iratokat, amelyeket a kormányzó "Sürgős" jelzéssel látott el, _soronkivül kellett intézni. Az elintézési tervezetek rendszerint az előadóiven készültek. Az elnöki elintézést igénylő és az elvi ü^yek^kivételével minden közigazgatási ügyet a tanácsülés mellőzésével intéztek el. Határozathozatal végett a következő ügyeket kellett a tanácsülés elé terjeszteni: - minden elvi jelentőségű ügyet, - minden jelentősebb pénzügyi kihatású ügyet, - azokat a fegyelmi figyeket, amelyekben Ítélkezni kellett,