Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1967-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 720–731. o.

- 725 összezúzott répából sajtolókkal nyomták ki a levet, Linberger ismerte az un. áztatásos módszert /maceráció/, amellyel a megdarált répának vizben való áztatásával vonták ki a cukortartalmát. A cukorfőzéshez a pécsi gyárban gőzkazánokat használtak, tüzelőnek pedig mecseki kőszenet. A lé szűréséhez Linberger maga égette a csontszenet /spódium/. A pécsi répacukorgyár évi közel 2000 mázsa cukorrépát tudott feldolgozni, amelyből több mint 800 mázsa cukrot gyártott. . Linberger munkásait a gyártási idény után bérelt földjén folytatott cukorrépa termelésében foglalkoztatta. Á pacsi cukorgyár megszűnését az idézte elő, hogy Linberger pereskedés miatt a teljes csőd szélére jutott. Kopasz Gábor: A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Dráva-vonal védelmében /A Veszprém megyei Muzeumok Közleményei, V.kötet, 1966/ Baranya megye is része volt annak a drávai védelmi vonalnak, amelyet a magyar minisztérium Varasdtól Eszékig £pitett ki 1848 nyarán a bécsi udvar által felbujtatott Jellasics horvát bán és csapatai ellen. Mivel a baranyai nemzetőrökre még nagyobb szükség volt a lázongó délvidéken, mint a Dráva vonalánál, a Baranya"megyei mozgó nemzetőrséget, amely 4500 emberből állott, DélBácskába rendelték, a baranyai Dráva-vonal védelmét pedig a Veszprém megyeiekre bízták. így Veszprém megye elhatározta, hogy mozgó nemzetőreit a drávai vonal kiépitésével megbizott Csányi László országos biztos rendelkezésére bocsátja és három csoportban küldi a baranyai Dráva-vonalhoz. Egy csoport szolgálati ideje egy hónap lesz és a csoportok pontosan váltják egymást. Három" hónap múlva a harmadik csoportot ismét az első váltja fel és ez folytatódik mindaddig, amig a nemzetőrökre szükség lesz a haza védelménél. / i A Dráva mellékén a két első csoport hadi szolgálata viszonylag zavartalanul folyt le, de a harmadik csoportot már