Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1967-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 720–731. o.

- 726 ­nem inditották útnak, mert éppen a váltás időszakában rendel­te el a minisztérium a nemzetőrség országos átszervezését, vagyis önkéntes nemzetőrökből álló haderő megteremtését. . Erre azért volt szükség, mert a megyei nemzetőrök ki­mozditása, vagyis a rendes megyei nemzetőrök mozgóvá tétele nem felelt meg mindenben a honvédelmi feladatoknak. A rendes nemzetőrök nem pótolhatták egészen a hiányzó katonaságot és más volt az országos törvényekben megszabott feladatuk is. A veszprémiek második csoportjának eltávozásával te­hát 1848. szeptember közepe előtt akkor maradt védtelenül- a baranyai Dráva-vonal, amikor a legnagyobb volt a veszély, hi­szen Jellasics Zala megyébe nyomult. Baranya megyének magának kellett megszervezni a Hor­vátország felőli határának védelmét, ezért elrendelte a me­gye a hazafiasságukról ismert Dráva menti lakosok általános felfegyverzését. A veszprémi nemzetőrök később a Jellasics elleni har­cokban vitézül küzdöttek. 1848 október végén a drávai védel­mi vonal legnyugatibb részén, a csáktornyai táborban talál­juk őket, ahol.Berezel Mór parancsnoksága alá tartoztak. Lengyel Alfréd: A Pécsi Királyi Akadémia története 1785-1802 /Pécsi Egyetem Történetéből c. jubileumi tanulmánykötet 1967/ Az 1777-ben életbe léptetett Ratio Educationis alapján végleg állami kezelésbe került és uj szervezetet nyert Győri Királyi Akadémiát 1785 őszén Pécsre kellett átköltöztetni, mivel a jozefinista tanügyi rendelkezések folytán akadémiai szintű tanintézetek csak tankerületi székhelyeken működhet­tek. Az oktatás az akadémia uj otthonában már csak .két karon /jogi és bölcseleti/ folyt, miután a hittudományi részleget II. József rendeletére Pozsonyba kellett áthelyezni. A tanul­mányi idő mindkét karon két éves volt és uj pedagógiai irány­vonalak felszámolták a tudományos képzés öncélú jellegét. In­kább arra helyezték a hangsúlyt, hogy a növendékek a gyakorla­ti életre nevelődjenek. A tantervi reformok az oktatás teljes szabadságát biztosították; igy Kant filozófiai tanaival is megismerkedhettek a hallgatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom