Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1967-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 720–731. o.

- 724 ­Komor őczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében /A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965/ A munka egyik fejezete a szerző eddig együttesen meg nem jelent tanulmányait fogja össze Bihar megye 1944 novem­ber - 1945 március hónapok közötti életéről. A dolgozat ismerteti a háború gazdasági következmé­nyeit, az állatállomány pusztulását, az elpusztult házakat községenként, majd a gazdasági ujjáépités kezdeteit. Bemutat­ja a spontán feltörő szervezőerők tevékenysége nyomán életre kelt szervezetek intézkedéseit, s ezzel kapcsolatban a közel­látást, a közmunkákat, a kertgazdálkodást, az erdőgazdálko­dást, az ipari üzemek munkáját, a kereskedelmet, a szállítá­si viszonyokat. A dolgozat gazdag levéltári anyagot használt fel annak bizonyítására, hogy a háború döbbenetes pusztitása után fel­törő uj társadalmi erők hogyan fogtak össze az ujjáépités munkájának megindítására. Kopasz Gábor: A pécsi cukorgyár működése 1844~48~-ig /Baranyai Művelődési Tájékoztató 1967/ Eláő répacukor-gyáraink az 1830-as évek végén és az 1840-es évek elején létesültek szerte az országban. Rendel­tetésük az volt, hogy hazai alapanyagból készült eukorral pó­tolják, helyettesítsék az importból származó nádcukrot. Az első hazai répacukorgyárak között jött létre a pé­csi is, amelyet Linberger Gottlieb Gyula alapitott 1844-ben, Az alapitó országos hirü cukorgyártó volt. Számos cu­korgyár létrehozásában közreműködött az ország különböző te­rületein. Pesten hosszabb időn keresztül cukorgyártó tanfolya­mot szervezett. A pécsi gyárban a répacukorgyártás a kor szinvonalán mozgott. Már meghaladva a práseléses eljárást, amikor is az

Next

/
Oldalképek
Tartalom