Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 691 Ezen felül nagyon sokszor a földesúré is, de ez úrbéri kötelezettségen alapul, nem ugy mint az előbbi. A szolgabírónak, néha alispánnak esetlegesen adott ajándékot nem számithatjuk ide. Kallón pl. 1778-ban olvassuk: "1. jan. vettem egy nyársra való Malaczot mellyet Plébános Urnák Üj Esztendő ajándékjában attam"./182/ 1776 újév jen és húsvétján bárányt adtak a plébánosnak. 1811-ben "Húsvéti Bárány helyett T. Plébános Ur számára vettem Malaczot". Farsangkor vasárnap-hétfőn és húshagyó kedden volt^ nagy mulatság a kocsmákban. Alsósápon pl. 1810-ben "Fizetődött Átsai Czigányoknak farsangi három napok alatt Iffiúságnak való Musikállásért, hogy a Bor jobban follyon 8 ft.". Cigányt ugy látszik nem minden évben lehetett kapni, 1807-ben pl. dudaszóra táncoltak: "Fizetődött Rákótzy Istvány Gajdosnak, aki Farsangi napokban Helységbeli Iffiuságnak dudált 2 ft. 50.den„". A mulatság felügyelet nélkül nem lehetett: "Farsang három napján szokás szerént a fel vigyázó hadnagynak 15 Xr."/183/ Nemcsak a kocsmákban, hanem magánháznál is volt farsangi mulatság, mint 1725-ben Diósjenőn. A házigazda tanúkihallgatásban vallja, hogy "az ő házánál volt az táncz, ahol circit 9 tánczoltak az Jenéi legények közül. Igen is jelen volt azon az Tánczon a Dudás /juhász volt, nagyon berúgott/, úgy hogy a Dudálásra sem volt már' alkalmatos, de a miatt csak'mindenkor Pálinkát kért magának. 'V/184/ Nógrádverőcén "még az élemedett aszszonyok sem átalják onokáikkal - leginkább a farsangi 3. utolsó napokban - a tántzra megjelenni és - ha lehet - éjfélig is forogni."/185/ A XVIII.sz. második felében sokat olvashatunk a visitatiokban a Sepulchrum Ohristi-ról, nagyon sok helységnek volt. Nádasdy püspök 1835-ben azt jelenti Rómába: "A nagyhéten a nép igaz bűnbánattal szokta a szentsirt látogatni."/186/ Nógrádban a rajta égetett gyertyákat nem a templom, hanem a község pénztárából vették./187/ Nagyszombaton tartották a feltámadási körmenetet, szinte minden helységnek volt baldachinja. Körmenet alatt a lövöldözés is szokásban volt, feltehetően mozsárágyuval. Alsósápon pl. "Az Isten ditsőségére Húsvéti Ünnepekben puska por vevődvén 2 ft. 45 Xr."/188/ Húsvétkor szokásos volt az ételszentelés, a sonka kisütött zsirjára "az Borjuk ki herélésekor szükségh vagyon", tartották Kosdon./188/a/ Szent György napkor kezdődött az istentiszteletben a nyári időszámítás, a visitatiok szerint e naptól egész szt.Mihályig egy órával korábbra helyezték időpontját. Bizonyára a reggeli harangozás idejét is, az estiét pedig egy órával későbbre.