Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 676 A dézsám ás szolgáltatások után termékeiknek azt a részét, melyet nem kellett fogyasztásra tartalékolniuk, értékesítették. Területünk főhelye a megyén kivül eső Vác városa, a püspök székhelye, mely Mohács előtt szintén Nógrádhoz tartozott* A váci kerékgyártó, kovács-bognár' céhnek, mint anyacéhnek vannak pl. filiális céhei többek között Szécsényben, sőt a megyeszákhelyen, Balassagyarmaton is./lÖ9/ Természetes tehát, hogy a termények értékesítésének is legfontosabb helye volt. Már 1715-ben olvassuk Szarvasgedérol, Lőrinciről és Tereskéről, hogy gabonájukat, Szarvasgede dohányát is, Vácra viszik eladni./110/ Az 1728-as összeírás szerint is Vác a legfőbb hely, de már mellette feltűnnek más helyek is, pl. bériek Vácra és. Pestre járnak kereskedni, ecsegiek szintén, de hozzáteszi az összeíró, hogy rossz utakon. Szátokról, Borsosberényből hegyi városokba vagy Vácra /előbbiekbe rossz utakon/, Terényből pedig Besztercebányára viszik termékeiket nehéz utón. Nőtincsiek és berkenyeiek fával kereskednek Vácott./Ili/ A fassiones mindenhol feltünteti a vásárok helyét. Vác minden helységnél szerepel, mellette Pest, Pásztó, Balassagyarmat, Gyöngyös, Losonc, Szécsény szerepelnek. Debercsény hangsúlyozza "Vácz Varossá három mérföldnire, Gyarmath pedig csak egyre lévén tőlünk, amit Isten kegyelmébül szaporíthatunk, azt pénzre fordittyuk." A készpénz-forgalom mellett a cserekereskedelem is virágzott, Bél Mátyás szerint az északi részen lakó tótok szekrényeket, edényeket, kannákat csinálnak fából, lehozzák a déli magyarlakta részekre, annyi gabonáért adják, amennyi belefér. Szekereiken gabonával, szalonnával, főzelékkel, kenderrel, szilvával, almával megrakva térnek haza,/112/ forrása is emliti, hogy az északi részek lakói, mivel földjük nem elég, fából is faragnak mindenfélét; délen jó a gabonatermés, a hegyi városokba viszik./113/ Mocsáry szerint az északi részek falvainak lakói hordókat, szekrényeket, kerekeket, dézsákat és más szükségest készítenek, cserélnek vele./114/ NógrádverSce cserekereskedelme már nem az északi részeken történik: "Némellyek gyümöltsel kereskednek, Budára, de leginkább Pestre, mások őszkor Rozmaringot hordanak a szomszéd vidékre, és azért külömbféle ázalékokat és kendert szoktak betserélni."/115/ A fassiones emiitik Kutasónál, hogy lakói szenet és hordódongákat készítenek; Garábon minden lakos bognár vagy fazekas, nagy hasznuk van belőle. Táplálkozás. Idevonatkozó adataink közül értékesek a konyhaberendezesek és felszerelések, végrendeletekből maradtak ránk. Nógrádverőcén vasfazék, nagyobb és kisebb tekenyo, "kolbász tőto egy vakaróval", disznófogó vas. Nőtincsen: fatányér, sótartó döbönke, lisztes döbönke, egy polc, nagyobb, kisebb fazék, 17 bögre, nagyobb-kisebb lábas 4, tál 6, fedő 3> rossz reszelő, kanalas, kis geletka, tejszürő szita, rotska, kisebb dézsa, vaj törő, fiókos láda, kis teknő, kisebb nagyobb dézsák, középszerű dézsa, szita, rosta, tészta gyúró tábla, rossz tök gyalu, vastag tölgyfa deszka, kis pad /széketske/,