Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 674 ­Rád: Hattyú, Szilaj, Szarvas, Csapó, Daru, 3ettyár, Bimbó, Gattyás, Pirók, Dallos, Sármány, Szennyes, Gombos, Bojtos, Hurko, Tündér, Zombo /ökrök/. Vanyarc; Sugár, Virág, Bojtos, Szavas /!/, Villás, Sző­ke, Körmös, /ökrök/. Betyár, Sármány, Lamos, Ruzsanya, Szaj­kó, Villás, Tsutora, Zsidó, Bellyeg /ökrök/. Pogány, Szarvas /lovak/./104/ Nógrádverőcén az ökrök lehettek: rudas ás első pár, a lovak gyeplős, kisefás, nyerges, rudas, magányos és fullajtár. A jobbágyok földmüvelésiiknek-állattenyásztésüknek hoza­mát vagy saját maguk fogyasztották el, vagy dézsmába adták, ami ezen felül megmaradt, azt eladták. Vegyük ezeket sorra, kezdjük a dézsmával, hozzávéve az egyéb szolgáltatásokat is. Leggazdagabb forrásunk ismét a fassiones. Kilencedet adnak általában búzából, rozsból, kétszeresből, árpából, zabból, gyakori, hogy a kendert ás lent kiveszi, azokból nem dézsmál­nak. Borsosberényben pl. őszi és tavaszi gabonából, lencséből, bárányból és méhből adnak kilencedet; kender kilenced helyett zsákot adnak. Diósjenőn gabona, bor bárány, méh, lencse kilen­ced jár, mivel a gabonát maguk zsákjaiban és ponyváiban szál­lítják vermekbe, ahová parancsolják, azért kenderből nem ad­nak. Tereskén a kenderdezsma helyett szintén egy zsákot adnak telkenként. Kutason gabonából hetedet adnak,. Vanyarcon szin­tén. Osagárdon és Borsosberényben viszont kilencedet és tize­det adnak. A dázsma másik része a plébános részére adott párbér volt, ez általában családonként 1 köböl búza ás 50 dénár, bor­termő vidéken bor is; ahol mester is van, felét kapja, özve­gyek ha gazdálkodnak, felét adják, ha nem folytatnak gazdálko­dást, akkor kendőt vagy zsákot adnak. Pásztorok, ha a plébános állatai nincsenek a gondjukra bizva, a többiekhez hasonlóan fizetnek. Ugyanúgy az iparosok /kovács, mészáros, molnár/ is, hacsak másképp nem egyeznek meg a plébánossal./105/ A földesúrnak pénz és különböző élelmiszerek is jártak, a pénz általában telkenként 1 ft. , de nem ritka, hogy közösen kötelezettek egy bizonyos összeg fizetésére. Ritka, mint pl. Szarvasgedén 1696-ban, hogy hittel vallják, sohasem fizettek. /106/ Scsegen gr.Forgách Mihálynak 30 ft.-t fizetnek censusba, oz helyett 4 f t.-t, ebben a vadászat nyomait láthat j uk;gr. For­gách Józsefnek telkenként 3 Ft, őzért 2 Ft. jár, egy pár "dézs­ma csirkét", 24 tojást, egy kis icce vajat, egy ludat, két tyú­kot adnak. Vattay Jánosnának ugyanigy adóznak, Haller grófnak ellenben telkenként 4 Ft. 75 dénárt fizetnek adómegváltás fe­jében, más semmit nem adnak. Herencsényben Szerdahelyi grófnak csak pénzt fizetnek, Róth urnák egy borjut, 120 tojást, 24 csirkét, 12 ludat adnak, Rádaynak csak vajat, Fáynak csak csir­két, Szerémi grófnak császármadárért és őzért 1 ft. 20 pénzt

Next

/
Oldalképek
Tartalom