Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

szekeret adnak. Ha földesúr parancsolja, zabot szállitanak Köpcsényba hajón vagy szekereken. Ahol több földesura van egy helységnek, eltérések lehetnek a robotban, pl. Borsosberényben Tihanyi Dánielnek "annyit szántottunk négy marhával, a mennyire volt szüksége, ugy hogy néha két hétig is tartott, három nap kaszáltunk, bé hortunk s bé raktuk, minden egy ház helyes nyolcz keresztet aratott, más házi munkát és épitést Uraság parancsolattyára véghez vittünk." Balog ur jobbágyai földesúr szüksége szerint dolgoztak. Püspöki jobbágyok a váci uj templomhoz évente két öl követ hordtak a censusun kivül a Naszály oldalából, egy öl fát vágtak, kaszáláskor tét, napi munkát végeztek, minden házhely után két köblös zsákot adtak, kilencedet, tizedet Yácra beszállították, komlót szedtek, réteket 4-5 nap tisztitottak, szüretkor hol öt, hol hat embert adtak. Mátraszöllősön Róth ur jobbágyai egy szőlőt^kb. 15 napi napszámmal megművelnek, két napot kaszálnak, kettőt gyűjtenek, két nap hordanak, egy kemence meszet égetnek és Szirákra visznek. Ferenci úréi szőlőben dolgoznak, forspontoznak, "most is az Lovaink második hete Egerbe vannak^forsponton", Szentmiklósiéi szőlőkapálás ás aratás kivételével robotolnak, Bornemissza ás Szentiványi urak jobbágyai dézsma és robot helyett telkenként 25 ft.-t fizetnek. Máshol is előfordul, hogy a terheket pénzen megváltják, pl. Diósjenő 1763ban contractust kötött földesúrral, robot váltságért évi 550 ft.-t fizetnek, azelőtt 1755-ig, 300, majd 400 ft.-t fizettek. Kalló 12 éve fizet, azelőtt robotoltak. Ezeket a különböző terheket akarta az úrbérrendezés egységesíteni, mikor az évi robotot egész telkenként 52 igás vagy 104 napi gyalog napszámban állapította meg, területünkön azonban soha nem valósult meg. A zsellérek kötelező robotja ennek előírása szerint évi 18 nap volt. Az úrbérrendezés előírja, hogy két marhával, saját szekerével, szántáskor négy marhával, ahol kell, pl. Lőrincin hattal, boronával, ekével szolgálnak, akinek nincs elég készsége, mással fogjon össze. Kaszáláskor, aratáskor, szüretkor földesúr duplán veheti fel a robotot, azt később beszámítják a jobbágynak. A nagy robotterhekre /és a szegénységre/ panaszkodnak Nézsán a vizitátornak 1746-ban, e miatt nem tudják gyermekeiket iskolába küldeni, feltehetően szükségük volt rájuk a munkában. Állattenyésztés. Az állatállomány legelső összeírása 1698-ból való, ökre, lova, borja, csikója, tehene, disznója majdnem mindenkinek van területünkön, elég gazdagnak állithatjuk állatállományát./86/ 172 6-ban az általános két ökör, egykét tehén és disznók /2-18/, mellett nagyszámú juhokról is olvasunk. A kékkői járásban Tolmács, Kösd, Rétság, Szátok kivételével minden faluban találunk juhokat.. Van, ahol csak egy jobbágynak vannak juhai, mint Radon vagy Keszegen, Felsőpetényben /8, 10, ill. 3/, a legtöbbet Berkenyén találjuk, ahol három kivételével mindenkinek van juha, igaz, hogy csak 2-4 darab. Az esetek többségében azonban nagyobb számú juhot találunk pl. Romhányban 15-18-30, Tereskén öt jobbágynak 15-20 juha, Borsosberényben szintén ötnek 4-20, Alsópetényben is ötnek 4-26.