Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.
- 659 ~ Forrásaink számbavételével hamar végezhetünk, sajnos ' aránylag kevés anyag maradt ránk. Két jelentós nyomtatott forrással is rendelkezünk, Bál Mátyás Notitia Hungariae-jának IV. kötete adja területünk leirását/8/, a másik Mocsáry munkája/9/. Bél Mátyás forrását is megtaláljuk az OSzK egyik kéziratában/X)/. Szerzője nem árulja el kilétét, de egyik birtokosa igy ir: "Dum Mathias Belius Notitiam Hungáriáé novam Historicem Geographicam ederet, Hoc Ms usu'm fuisse darum est. Author censetur de Joannes Dániel Perliczy Anno 1731 Oottus Neogradiensis ord. Physicus". Ha nem is találnánk ezt a bejegyzést a kézirat elején, akkor is rá kellene ismernünk több mondatnak szinte szórólszóra való azonossága és a két munka felépitésbeli hasonlósága miatt. A megye levéltára a háború alatt nagyon sok kárt szenvedett; értékes ad.atokat találunk a különböző conscriptiokban, végrendeletekben, polgári és büntetőperekben, valamint az 1820as évek óta meglévő felekezeti anyakönyvekben. Ugyancsak itt őrzik letétként a váci Püspöki Levéltár gazdasági levéltárát, ebből főleg a községi birói számadásokat /természetesen csak a püspöki birtokhoz tartozó falvakét/, és a sajnos nagyon hiányos úriszéki pereket használhatjuk. A váci Püspöki Levéltárból a Visitatio Ganonica-k nyújtanak értékes adatokat, sajnos utolsó kötetük és az archidiaconalis visitatiok a levéltár személyzetében beállott változás következtében nem voltak számunkra hozzáférhetők. A püspöki uradalom mellett még egy uradalom volt területünkön, Bszterházy herceg bujáki uradalma, melyhez a megyéből Bujákon kivül Bér, Héhal t om és Palotás tartoztak. Ennek iratai az Országos Levéltárban találhatók. Ugyanitt találjuk a néhány török alatti Urbaria et Oonscriptiones-t valamint megyei levéltárból hiányzó, illetve hiányosan meglevő úrbéri tabellákat és a Fassiones super novem puncta-kat is. Jó népköltészeti és népszokás adatok kerülnek elő a MTA kézirattárában őrzött Erdélyi János hagyatékból. Hasznosan értékesíthető adatokat találunk Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményében is, bár a gyűjtés időpontja a szabadságharc utánra esik is, a feljegyzett adatok azonban legalább a XVIII.-XIX.sz. fordulójára vonatkoznak. Csak Nógrádverőcére kapunk anyagot Krizsány János tollából a Tudományos Gyűjtemény 1827. évi folyamában. Sajnos a szükreszabott terjedelem nem engedi meg, hogy minden helység minden adatát ismertethessük, ahol a falvak többségében megegyezett valamely sajátság, azt kellett kiemelnünk, sokszor még az ettől való minden eltérést sem tudtunk feltüntetni. A földrajzi határt szigorúan értelmeztük, nagyon sok hiányzó, vagy legalább is nem feljegyzett adattal egészíthettük volna ki gyűjtésünket, ha területi korlátok nem szabtak volna határt. Nógrád megye területéről leginkább a palóc falvakra terjedt ki az érdeklődés, Borovszky gyűjteményének Nógrád' megyei kötetében csaknem 30 néprajzi müvet találunk felsorolva, köztük nem egy korabelit is, szinte kizárólag a palócsággal foglalkoznak, mely területünktől északra fekszik, ezeket sajnos nem vehettük figyelembe. Ha egy népszokás, pl. az
