Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 660 országszerte élő húsvéthétfői öntözés nem fordul elő anyagunkban, nem azt jelenti, hogy területünkön az adott korban nem élt, hanem azt, hogy forrásaink hallgatnak róla. Talán a későbbi idők folyamán kerül elő másünnét is anyag, melynek adataival a kétségtelenül található hézagokat sikerül betöltenünk. Ha a szövegben nem is idézünk, igyekeztünk a források szavait, kifejezéseit megtartani. Mivel a helységnevek Írásában forrásaink korántsem egységesek, az 1933-as Helységnévtárhelyesírását vettük alapul. Milyen állapotban érte meg területünk a török iga alóli felszabadulást? Megállapíthatjuk, hogy bár súlyos, több falu szinte kiheyerhetetlen károkat szenvedett, az élet nem szűnt meg rajta. Érthető a na^y pusztulás, hiszen itt húzódott a végvárak sora: Ecseg, Nógrád, Szanda, Buják, a Mohács előtt szintén Nógrád megyébe tartozó Vác, valamint területünk szomszédságában Drégely vára./ll/ A török előtt "Délnógrádban létezett mintegy 180 falu közül ekkorra /a XVII.sz. elejére/ már csak 83-nak volt jobbágylakóssága, de az is erősen megfogyatkozott . "/12/ A felszabadulás utáni első összeírás 1686ban történt, még teljesebb pusztulást mutat, minden kisnógrádi falu totaliter deserta-ként van feltüntetve. Az összeírás a régi portaszámot, mely 3/4-nél sohasem nagyobb, adja meg. Az északi részek falvai megmaradtak./13/ A következő Összeírás 1694 körül 26 helységet sorol fel a megye egész területéről, melyek elhagyottak./14/ 1696-ban már az élet lassú megindulását látjuk, a biró és 2-3 öreg jobbágy eskü alatt vallják meg a telkek számát, a xaluban, annak befogadóképességát, esetleges puszta telkeket, nemesi kúriákat, kuriális telkeket. Irtásfö'ldeket Héhalmon, Szátokon, Erdőkürtön, Herencsényben, nemesi telkeket Romhányban müveinek. Legkevesebb jobbágyot találunk Héhalmon /5/, Palotáson, Szarvasgedén, Jobbágyiban, Bérceién, Cserhátsurányban /6-6/; legtöbbet Kosdon /30/, Diósjenőn /32/. Rétságon, Kökényesen, Heréden, Csecsén, Erdőkürtön, Lőrincin, Bérceién, Scsegen jövevényeket is találunk, a három utóbbinál megemlíti:, hogy 7, 16 ill. 8 jövevény Zólyomból. Berkenyén részben sváb, rás.zben francia telepeseket találunk 9 éve /1721-ben/ települtek le, a visitatiok miserrimi Svaevi-nek nevezik őket. Kökényesen két jobbágyról találjuk megjegyzésben feltüntetve: Francones, nevük is Sváb ill. Frank. Nógrádverőcén az összeírás végén Franconica natio alatt 7 jobbágyot találunk./15/ Bujákon, Béren, Palotáson, Erdőtarcsán a jobbágyok mellett zselléreket is találunk. Radon a jobbágyok száma a rácokkal együtt 21. Osagárdon és Alsósápon mint vallják, ebben az évben kezdtek építkezni, előbbiben még nem tudni, menynyi vetés lesz./16/ Sgy ugyanebből az évből való összeírás 9 faluról közöl adatokat, rávilágítva a török alatti időkre is. Földesúrra, török földesúrra és a neki fizetett pénz ás természetbeni szol-