Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Dancs Istvánné: A csoportszámos iratkezelés néhány problémája / 304–313. o.

- 311 kezelési rendszerrel többszázezer munkaórát meg lehet takarítani és. a 178/1951 MT sz. rendelet is előírta, hogy az uj iratkezelés bevezetése létszámemeléssel és .költ ségtöbblettel nem járhat. így a meglévő apparátus számára az átmenet egy sokkal magasabb szintű iratkezeléshez fokozott nehézséget jelentett. Hiba volt-, hogy nem vették észre:, pedig már a Botár féle iratkezelésnél fel kellett volna figyelni rá* hogy az iratkezelők zöme nem elég képzett e munka maradéktalan ellátására. Az iratkezelők a legjobb szándékuk-melett is nehezen, tudtak ezzel a feladattal megbirkóznia A gyakorlat szerint pedig az" intézményeknél sokszor az került az irattárba dolgozni, aki nem felet meg az intézménynél egy-egy konkrét tevékenységi körben végzett előadói munkára. Az értelmes* fejlődőképes irattárosokat általában kiemelték és más munkaterületre irányították. Nem volt biztosítva az irattárosok rendszeres szakmai képzése és továbbképzése sem« Mindezek arra engednek következtetni, hogy az iratkezelő gárda eleve idegenkedéssel fogadta a csoport számos iratkezelés bevezetését, nekik sokkal jobban megfelelt ,az egyszerűbb,' numerikus iktatási rend','Hozzá kell tennünk* hogy fizetésük is igen alacsony volt, ami szintén nem. serkentette őket a minőségi munkára. • • • • «-• •.'.•'. * ••* .•''•Voltak helyek,' ahol a visszakereséssel kapcsolatos nehézségeket ugy oldották meg, hogy éveken keresztül egyszerűen az előadóknál hagyták az iratokat. Vessünk egy pillantást' a jelenlegi helyzetre* Mint már eml.it ettem* a csoport számos iratkezelést megszüntető rendelet után az intézmények visszatértek a régi iratkezelési rendszerekhez. Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya még 1963~ban tervbe vette, hogy felülvizsgálja a gyűjtőkörébe tartozó intézmények irattári helyzetét. Ez a felmérési munka még nem fejeződött be., de eddigi tapasztalataink szerint az intézmények közel* 9Ö.. %-a a sorszámos, alapszámos iratkezelést alkalmazza. Tematikus iratkezelést csak néhány irattárban találtunk, (9) Ez a helyzet kihatással van a levéltári munkára- is. Mi napjainkban azon az állásponton vagyunk, hogy nem veszünk át, csak rendezett iratanyagot. Ez nagyon helyes kiindulópont, csak sajnos hosszú éveken keresztül elhanyagoltuk azt a kérdést., hogy milyen ez a rendezettség. Nem elég, hogy az anyag megmarad és azután levéltári őrizetbe kerül, az is fontos, hogy milyen állapotban* Hiába rendezett a beszállított iratanyag, ha rossz, használhatatlan a rendszere és a levéltárak, ha használhatóvá akarják azt tenni* bonyolult segédleteket kell hozzá szerkeszteniük, vagy éppenséggel az egész anyagot át kell rendezniük. Tehát nekünk azzal a kérdéssel is törődnünk kell* hogy milyen rendszer szerint rendezik, kezelik a hivatalokban az iratanyagot* A jelenlegi, magyarországi iratke-