Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

I intézeteknek a népbiztossághoz küldött jelentései. A Meteorológiai Intézet, a Földtani Intézet működéséről a Tanácsköztársaság idején igen pontos képet kapunk az iratanyagból. A népbiztosság átfogó tudományos, gazdasági programjának keretében a Mezőgazdasági Múzeum frővi-^ tésének tervét is kidolgozták. A fenti, futólagos felsorolásból *ö kiviláglik, hogy a Tanácsköztársaság néhány hónapja alatt a tudományos munka számára milyen hatalmas lehetőségek nyíltak s hogy a magyar történelemnek ez a rövid* de dicső korszaka a hazai tudományosság• tör*ténetének is egyik kimagasló jelentőségű fejezete. IV. A tudományos munka szervezéséről és irányításáról, a tudósok és tudományos intézetek működéséről beszámoló, informatív jellegű for'rásahyag mellett a tudománytörténet számára elsőrangú., bizonyító jellegű forrásokat: tudományos kéziratokat is találunk a levéltárak anyagában. Mindenekelőtt maguk a levéltáros történészek azok* akiknek tudományos irathagyatékai levéltárba kerülhettek. Ilyenek az Országos Levéltárban Gévay Antal hagyatéka /Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok/, Takács Sándor hagyatéka /Regnicolaris Levél^ tár/j Károlyi Árpád és Wenzel Guszti irathagyatékai /a családi levéltárak között/. De akadnak a levéltárakban olyan kéz irat gyűjtenie^ Ujpk is, amelyeket egyes történészek különösen a XVIII. században hoztak létre, S amelyekben régi történetírók kéziratait fogták ő'sz^ sze. /ilyen pl. Kollár Ádám kéziratgyOj-teménye a bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok között/. Vannak aztán olyan kéziratcsoportoki amelyek valamely hatóság vagy intézmény aktaanyagával együtt kerültek levéltárba, s amelyeket ott külön.: kezelnek. Ilyen kéziratcsoport pl. a Helytartótanácsi Levéltárban á Cenzúra alá adott kéziratok /1830-1848/ csoportja. A helytartótanácsnál az idők folyamán nagy tömegű cenztira alá adott kézirat gyűlt össze* Ezeket az Országos Levéltár megalakulásakor a levéltárról leválasztották és a helytartótanács könyvtárával együtt az Országos Széchenyi Könyvtárnak adták át. Az Országos Levéltár őri*zetében levő kéziratcsoport ezt a sorsot valamilyen oknál fogva elkerülte. Az itt .őrzött kéziratok közül némelyeket a cenzúra engedélyezett, másokat eltiltott a kinyomatástól. Az eltiltottak, ill. nyomtatásban meg nem jelentek közül kettőt emelünk ki példának: egy orvosi és egy filozófiai müvet. Az orvosi mü szerzője Petrovics Máté, aki 1809-ben a pesti egyetemen a therapia speciális tanszékét vezette helyettesi minőségben. Kéziratát, amelynek "Az érezhetőségnek szövevényéről" cimet adta, 1807/8-ban irta. Ez az első magyarnyelvű ideggyógyászati értekezés. Petrovics professzori kinevezését orvoskollegái megakadályozták. Megsemmisítő bírálatot irtak róla, azt állítván, hogy tévés nézeteket tanít, amelyek a betegek ártalmára vannak. Az említett kéziratában ajánlott terápiát az orvostudomány csak a legújabb időben kezdi alkalmazni. /3/