Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 772 A filozófiai kézirat szerzője Mészáros Károly* Kéziratát, amelynek elme "A philosophia története s befolyása a társadalmi viszonyok fejlődésére az óvilágban", a címlapon levő feljegyzés szerint l844/4.8*-t)an

; irta. A szerző feltehetőén azonos a&zal a Mészáros Károllyal,, akinek írásai az 1840-es években többek között az Életképekben jelentek meg,, s aki 184-9>~ben a magyar kormány tábori historiografusa volt a bánáti és bácskai hadseregnél. A kéziratot magyar nyelve' és témája teszi figyelemre méltóvá. A cenzúra alá adott kéziratokon kivüi más kéziratcsoportokat is táplálunk a központi kermányhatóságok levéltáraiban. A Gyulafehérvári Káptalani Levéltár Lymbusának egyik csomójában XVII. századi jogi,' történeti* néprajzi, orvosi kéziratok feküsznek, A Birósági Levél-tárak "Nonnulla monumenta juridica" e> füzete /0.I38/ 1764-ből származó perjogi féljegyzéseket tartalmaz. A polgári korból különösen a Miniszterelnökség és a Kabinetiroda Levéltárai őriznek olyan kézira*tokat, amelyekre a tudománytörténet kutatóinak figyelmét is fel kell hivni. Vannak a fentieken kivül a levéltárak anyagában olyan kéziratok ig.

ti amelyek nehezebben lelhetők fel, mért nincsenek elkülönitvei hanem az okleveles,; vágy aktananyagban bújnak meg. A szepesi káptalan levéltárában őrzik Antonio Gazio, a kiváló olasz orvos és humanista egy orvostudományi munkájának kéziratát, amelyet Thurzó Zsigmond nagyváradi püspök számára irt. Munkájában tanácsokat ad a püspöknek a fiatalság virágzó erejének megőrzésére. Az újkori hatóságok aktaanyagába ágyazva is találunk tudományos kéz** iratokat. A feudáliskori hatóságok közül elsősorban a Kancellária és a Helytartótanács levéltáraiban vannak ilyenek, de a birósági anyagban is előfordulnak. A Lovassy-per iratai s

/0.86/ között bukkantunk olyan kéziratra, amely nemcsak a Pozsonyi Társalkodó Egylet történetéhez, hanem a hazai közjogi irodalom történetéhez is felhasználható forrás. Ez a jurátusok egyik vezérének, Tormásy Jánosnak tanulmánya, amelyet ő az Egylet 1835- augusztus 15-i összejövetelén olvasott fel. Tormásy ebben a népfelség elvét vallja, és az alkotmányosság biztositékául nemzeti őrsereg felállítását tartja szükségesnek. Kézirata azt bizonyítja, hogy a jurátusok vezérei, akikét az uralkodó rendszer erőszakkal némitett el

? valóban radikális politikai gondolkodók voltak, s nem voltak olyan loyális alattvalók^ amilyennek őket a polgári történetírás festette. Az alkalmazott matematika története számára - ugy véljük - nem egészen érdektelenek azok a számoló-könyvek, amelyek helyenként a gazdasági iratanyagban találhatók. Ilyen a garamszentbenedeki uradalom gazdasági alkalmazottai részére 1658-ban kiadott "Directorium", amelyet az Esztergomi Káptalan Magánlevéltárában őriznek. A "Directo-