Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.
Simonffy Emil: Vándor színészek Nagykanizsán I854**b én ./Életünk, 1?66*/ 1854—ben Nagykanizsán két szintársulat - egy magyar és egy német - szerepelt. A nyomtatott szlnlapjaik fennmaradtak, ennek alapján a tanulmány leközli a két társulat műsorát és vizsgálja' a müsorpolitikát. Szöllösi Mihály és Szuper Károly magyar társulatának műsorán 12 magyar szindarab és nyolc forditás szerepelt* A legnépszerűbb szerző Szigligeti Ede volt, a fordítások főleg francia szerzők darabjairól készültek. Osztrák szerzőt nem találunk köztűk. Két éyyel Beecher^Stowe: T a más bátya kunyhója c. regényének megjelenése után bemutatták a regény színpadi változatát. Rostock német társulata 35 darabot játszott, 16 német és három francia szerző munkáit, a német szerzők nagyrészt osztrákok. Legtöbb darabot Kaiser és Nestroy müveiből mutattak be. A német színészek tovább játszottak és több előadást tartottak, még sem kell feltétlenül arra gondolni, hogy sikerük nagyobb lett volna mint a magyar társulata. A tanulmány néhány közvetett megfigyeléssel bizonyltja ezt. -0O0Soós Imre: A Mátra ércbányászata I850»»ig /"A gyöngyösoroszi tarkaérc és a Bakony magánércbányászata" c. kötetben. Az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat kiadása, Bp. 1966./ Marsigli olasz hadmérnök 1700-ban kiadott "Danubialis operis prodromus" c. müvében arról értesit, hogy Heves megyében, a Mátrában, feltehetően Gyöngyösorosziban, a középkor óta Aranybányahegynek nevezett helyen az ország legfinomabb, legtisztább aranyát bányászták, de a török alatt e bányamüvek elpusztultak, 1767 körül már csak a "régen beomlott aknákat" ismerték. Marsigli szerint Pásztón ezüstbányászat folyt a középkorban. 1767-ben Fazola Henrik egri lakatosmester a jászói albányabiróságtól kutatási engedélyt szerzett a parádi Vörösvárhegyben beszakadt tárókra, ezüst- és rézércre, majd betársult a Verboth-Demjány-féle gyöngyösoroszi ólom- és ezüstbányászatba. De 1777-ben kénytelen eladni mátrai bányarészvényeit, hogy diósgyőri vasgyárát létrehozhassa.
