Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.
- s% Orczy József báró "birtokában volt Párád* ő vette bérbe Oroszi határát is a Grassálkovits-*uradalomtól 1770 . táján* 1779~k en megszerezte a parádi ólom- és ézüstbáhyákat és családi bányát ár sttlatot hozott létre, mely 1780-tói 1810-ig rendszeresen műveltette a parádi bányákat.. Az oroszi 0rczy**f éle ércbánya 178&-1800 között volt üzembenj de 1810 körül mindkét üzem beszüntette működését* A francia háborúk okozta pénzromlás tönkretette mindkét kistőkés vállalkozást* Rövidéletű érckutatás folyt l850*-ig Gyöngyössoiymoson, majd'Hasznoson i d$ egyik helyen sem mutatkozott kitermelésre érdemes ércmennyiség. A mátrai ércbányászat rgy 1810 után, l850**ig szünetel* a recski ércbányászat meginditása már az 1850 utáni időszakra esik. —0O0Szabó Ferenc: A battonyai megmozdulás gazd.asági, társadalmi háttere és mozgalmiharc i e1őzményei - /"Battonya 1891," Tanulmányok az agrárszocialista zendülés 75. évfordulójának emlékére*. Battpnyaji 1966./ A tanulmány arra törekszik, hogy az országosan ható tényezők mellett megvilágitsa azokat a helyi inditóokok-srfe^ amelyek az 1891. június 21-én kirobbant battonyai megmozduláshoz vezettek. A lakosság megoszlásának vizsgálatából kiderülj hogyan rétegződött a battonyai paraszt ság. Az 1900**as népszámlálás adatait figyelembe vévS kitűnik-, hogy a községben az agrárnépesség 77 %-a teljesen földtelea agrárproletár volt* Ez az arány jóval rosszabb^ mint a Dél-Alföld többi mozgalmi fészkében^ Orosházán* Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Szenteden stb. Az 1882-ben Battonyán is megnyitott vasúti közlekedés hatására gyorsan megnőtt a község.lakossága, ugyanakkor azonban az alig 20 kilométerré fekvő Áradj mint fontos ipari centrum vonzása is egyeduralkodóvá vált* Battonyán számottevő ipar nem fejlődhetett ki. A községgel szomszédos^ hatalmas kiterjedésű mezőhegyes! ménesbirtok munkáspolitikája is külön súlyosbító tényező volt* A. korszerű gazdálkodást folytató állami birtok a battonyai és környékbeli földmunkásság bérköveteléseinek letörésére a 80-as évek elejétől kezdve felvidéki és erdélyi olcsó munkásokat hozott- A munkaalkalom hiánya igy nagyobb arányú volt Battonyán, mint másutt a Viharsarokban, s ennek vetületeként az egészségügyi, csecsemőhalálozási statisztika adatai is súlyosabbak, mint a környező községekben.
