Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
- 803 kísérletek, újítások, tapasztalatcserék, értekezletek, tudományos Ulésszakok, külföldi kapcsolatok; a dolgozók munka- és életkörülményei. Az adatgyűjtést valamennyi krónika-tipus esetében össze kell kapcsolni azanyaggyűjtéssel, a feljegyzett eseményekkel kapcsolatos, azokat iilusztráló-bizonyitó dokumentumok összeszedésével. Ide tartoznak mint már érintettük - a nem közületi eredetű különböző iratok, hirdetmények, meghívók, plakátok, röplapok, brosúrák, különböző sajtóanyagok /napi- és hetilapokból, folyóiratokból/; fényképek a település, munkahely régi és uj arcának, illetve a változásoknak a megörökítésére /épületek, üzemrészek-műhelyek, műemlékek, emlékhelyek, szobrok*, védett területek, népi épitészeti rezervátumok, falurészek, lakónegyedek, utcarészek; bontások, tatarozások, épitések, avatások; ünnepségek-rendezvények, stb./; tervek, vázlatok, rajzok, s minden olyan dokumentum, mely a krónikában foglaltakhoz mintegy szemléltetésül, illetve bizonylatul szolgál. VI. Anyagválogatás, hitelesség Az összegyűjtött adatok, események válogatásánál, annak elbírálásánál, hogy-fontosságához mérten mi kerüljön megörökítésre a krónikában, alapvető szempont: mindaz, ami jellegzetes az országos fejlődéssel való megegyezés, illetve attól való eltérés szempontjábólg ami társadalmi-történeti mértékkel mérve teljesebbé teszi a helyi fejlődés összképét, feljegyzendő. Ezen belül különös gonddal kell rögzíteni mindazt, ami elősegíti , vagy hátráltatja , illetve jelzi a termelőmunka fejlődését, a gépesítés, technikai ellátottság, munkaerő, szakképzettség terén az előrehaladást, az életszínvonal emelkedését, a demokratizmus szélesedését, a szocialista politikai öntudat erősödését, a társadalmi aktivitás-aöyekedését, a kultúra kibontakozását, a falu és város, a hazai és nemzetközi színvonal közti különbség megszűnését, egészben véve: a település$ munkahely arculatának, életének és életmódjának változásai! át az anyagi-szellemi fejlődést. A krónikának tehát mozgás, változás, fejlődés közben kell ábrázolnia a mát, ahogy jön a tegnapból és halad a holnap felé, a keletkező ujat, ahogy az eltűnő régi helyére lép. Aligha volt még egy társadalmi korszak, amelyben olyan mélyreható, átfogó és gyors átalakulás, változás köszöntött volna be, mint éppen korunkban. A termelőszövetkezet egybeszántja a határt, s lassan feledésbe merülnek a dűlőnevek; a hajdani uradalmi majorban a tsz. kertészete működik s ad uj nevet a helynek; a gyepsoron üzem létesül, megváltoztatva a táj képét; a faluban öreg házak helyére uj házsor kerüli a tereken közintézményeknek emelnek-székházat-, s a terek neve is módosul;