Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.

- 790 És éppen ezért, miveT ilyen elemi erek ösztönzik a krónikairást, melynek értékes gyümölcsei is már érlelődnek, de hiányosságai és hibái- is élesen jelentkeznek, legfőképpen pedig gazdag lehetőségei szinte kézzelfoghatóan megmutatkoznak, ugyanakkor mivel számolni lehet és kell a krónikairas iránti társadalmi igény erősödésével, csak ismételten hang súlyozhatjuk: itt a legfőbb ideje bizi?ositani e hasznos mozgalom szakmailag megalapozott, szervezetileg 's anyagilag rendezett fejlődését. II. Történeti elődök - haladó hagyományok A modern krónikairas szakmai fejlesztése, az elvi-módszertani kérdések tisztázása indokolttá teszi mindenekelőtt a műfaj múltjának rövid áttekintését és a hasznosítható tapasztalatok összegezését• A modern krónikairas százados hagyományokkal, tekintélyes és terebélyes "családfával" rendelkezik. E

r

edeti értelemben a krónika a világtö

rt

énetirás középkori műfaja,' s az akkor ismert világban egyidejűleg lejátszódott események időrendi sorrendben való megörökítésére szolgált. Hazai történetírásunkban nem találkozunk ilyen világtörténetet adó krónikákkal; a mi "krónikáink" valójában a gesta-k csoportjába tartoznak, melyek egy-egy nép, vagy kisebb közösség /esetleg személy/ történetét, "viselt dolgait" örökitik meg. A múló századok során a kereskedő, utazó, felfedező, politikai és gazdasági kapcsolatokat teremtő ember előtt egyre tágult-nőtt a világ; a bonyolult gazdasági-társadalmi fejlődés az egyes népek életét és történetét is mind sokrétűbbé és gazdagabbá tette. Ónálló vállalkozásként igy mind nehezebbé vált a népek, vagy akár csak egy nép múltjának is az átfogó megírása. A krónikások azért mind ritkábban szánják rá magukat világtörténétÍrásra, de még a nemzeti történelem összegezésére is csak ritkán futja önnön •erejükbőlképzettségükből. Annál dúsabban kibontakozik azonban egy-egy szűkebb földrajzi terület: tájegység, város, község múltjának, avagy valamely intézmény, olykor pedig személy /esetleg éppen a krónikairó/ életének s a vele kapcsolatos országos eseményeknek a megörökítése. Ahogy az egyre szélesedő és egyre komplikáltabb fejlődés, ugy ennek tükröződéseként a történetírás szektorainak: a világtörténet-