Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
- 791 írásnak, a nemzeti történetírásnak, ujabban pedig a helytörtenetirasnak kibontakozása is abban az irányban hat, hogy a modern krónika a helytörténetiráshoz kapcsolódó, önálló műfajként*, történeti kútfőként keresse és találja meg feladatkörét* De nemcsak a krónika fogalmának történeti fejlődése, "alászállása", tág és oldott világtörténetirásból zárt és tömör helytörténeti forrássá váló koncentrálódása adhat számunkra hasznos eligazítást. Érdemes elemezni a modern krónika történeti elődéit is, a "névrokonokat" csakúgy, mint a "vérrokonokat". A terebélyes családfán található "névrokonok", azaz nem helyi jellegű, vagy csak nyomokban helyi vonatkozású krónikaelődök közül főleg az annales-eket /évkönyveket/, a /világ/ krónikákat , a króni^ káknak nevezett hazai gesta-kat* egyes p&spöki városaink Xrófl-íkait , valamint az "oldalági rokonok" sorából a különböző családi-szemé*lyi krónikákat^ di-áriumokat-naplókat, stb. vizsgálva több^mai krónikáinkhoz kapcsolódó szálra bukkanunk. Ilyen az eseményeknek éves keretben, következetes időrendi sorrendben való előadása, a korabeli társadalmi-politikai viszonyok lényeges kérdéseinek, a néphagyományoknak tükrözése, a friss, érzékletes előadásmód, az egyénítés, jelentkezése, valamint a hajdani és korabeli események közlésében egyaránt a "krónikaszeriiség", az egységes müfaj-jelleg következetes érvényesülése, ami a vizsgált rokonok esetében természetes adottság, modern krónikáink esetében azonban /gondolva a közelmúlt, avagy régmúlt megörökitésének módjára/ - megoldandó feladat. Modern krónikáink "vérrokonságából", tehát a kimondottan helyi jellegű krónika-elődök közül különösen 3 csoporttal érdemes foglalkoznunk: a./ az első csoportba a regisztraturális, vagy pontosabban a hivatali irattermelésbe még beletartozó, több-kevesebb részben kronikaszerü anyagok sorolhatók, mint amilyenek a szabad királyi városok városkönyve.i /eredeti névvel és helyesírással: "Statpuch"-jai/, diáriumai; mezővárosokban a birókönyvek, nótáriusi eseménynaplók, később a jegyzők által vezetett "emlékkönyvek"; bizonyos vonatkozásban ide sorolhatók az alispáni évnegyedes jeÜmtések is; b./ a második csoportot a városi tisztségviselt személyek magánemberként irott feljegyzései-naplói, illetve a városi közpolgárok által vezetett krónikák alkotják; c./ végül a harmadik csoportba az egyházi eredetű krónikák, az u.n. "história domus"-ok tartoznak.
