Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 609 megmaradnak a körjegyzőség iratainál és mind itt, mind a nagyközségi időszak fondjainál jelezni kell, hogy az előző, illetve a szervezeti változás után keletkezett iratok melyik fondban vannak. Ha a körjegyzőségből valamelyik kisközség egy másik körjegyzőség kötelékébe kerül át, az átkerülés évével ugyancsak meg kell osztanunk a kisközségi időszakban keletkezett iratokat. Jeleznünk kell mindkét helyen az előző és az utóbbi iratok fondját, illetve a körjegyzőség nevét, ahová - ahonnan elkerült. Az iratok fizikai megosztása nyilvánvalóan nehézségekbe ütközik, s a rendező dönti el, hogy melyik fondban hagyja a közös raktári egységeket. A község, illetve város nevének megváltozása nem jelent uj fondnyitást. II. A községi fondok iratainak periodizációja A fondokra bontott iratokat a további rendezés érdekében periódusokra bontjuk. A periódusokról a továbbiakban csak általában szólunk. A feudális korban keletkezett iratoknál a periodizálás kérdése nem merül fel. A községi fondok polgári kori iratainak periódusai a mezővárosok fond*jainak periódusaival azonosaknak tekintendők /3/. Az 1872-es kezdés ugyanis'a hazai tőkés társadalomban végbemenő változásra is utal, hiszen a kiegyezéssel jellegében is jelentékeny változás állapitható meg és a kiegyezés után alkotott községi törvények - főleg az 1871. XVIII. te. - e változások nélkül aligha jöhettek volna létre. Ez az időpont tehát az államhatalom lényeges változásának időpontja, s természetes, hogy a közigazgatási és államigazgatási szervek iratainak periodizációjában is követjük ezt. A periodizációnál döntő a társadalomban végbemenő változás s a szervezeti változások csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha azok a társadalmi, politikai és gazdasági alapban bekövetkezett változásodénak közvetlen, vagy közvetett kisérő jelenségei. Az ügykezelésben végbemenő változás nem tartható fondhatárnak

# mint pl. az 1902-ben a közigazgatásban és a birósági szerveknél végrehajtott ügyintézési szabályozás /VÜSZ, KÜSZ stb./, vagy az 1929- XXX. te. nyomán bekövetkezett módosulások /h-f.