Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A községek iratainak levéltári feldolgozása / 607–631. o.

- 610 ­Indokolatlan tehát a társadalomban bekövetkezett változásokon kivül ­mint 1848, 1919 és 1944 - más periódushatárokat kijelölni, nem szabad viszont figyelmen kivül hagyni az 1871. és 1950. évi szervezeti válto­zásokat, amelyek azonban a társadalom alapjában végbemenő változás kö­vetkezményei /5/. 1945-ben szervezeti változás ugyan nem következik be, de a község életé­ben előtérbe kerülnek a népi szervek, a társadalom uj hatalmi csoporto­sulásai, amelyek a község életét döntően befolyásolják. A felszabadu­lás után létrejött uj államhatalom a koaliciós politikai vonalvezetés érdekében megtartotta a korábbi államigazgatási kereteket, de azokat igyekezett az uj államhatalom jellegéhez alkalmazni. így a községi szer­vezetben a képviselőtestület már nem a virilizmus alapján működik: a munkás-paraszt demokratikus diktatúrához alkalmazkodva más lett a kép­viselet osztályösszetétele, mások kerültek az elöljáróságokba stb., tehát tartalmilag nagyfokú változás következett be. így 1944-et, illet­ve 1945-öt periódushatárnak kell tekintenünk. A tanácsrendszer bevezetése pontot tett a polgári közigazgatásra. Ott, ahol 1949. december 15-én bevezették a közigazgatási számrendszeres iratkezelést és az iratokat fizikailag elválasztani nem lehet, ettől az'időponttól kell az iratokat a tanácsi rendszer korszakához számita­ni. Bár még egy évig a körjegyzőségi szervezet fennállott, az irat­anyagot azért sem lehet fizikailag szétválasztani, minthogy az 1949 decemberében a kartonokon megkezdett iktatást a legtöbb helyen még 1952-ben is ugyanazokon a kartonokon folytatták /6/. Természetesen a Tanácsköztársaság időszaka nem alkot periódushatárt a községek irataiban sem. A fondjegyzék szerkesztői a mezővárosoknál sem alakitottak ki ilyet. Miután azonban tartalom és funkció szerint is 1919. március 22. után más igazgatás lépett életbe, mint a koráb­bi, - vagy a proletárdiktatúra leverése utáni igazgatás, a proletárdik­tatúra időszakában létrejött iratok a lehetőség szerint különválasz­tandók. Miután ezt többnyire fizikailag nem tudjuk végrehajtani, csupán nyilvántartásba vesszük azokat. A községek irataiban felkutatjuk a Ta­nácsköztársaság idején keletkezett iratokat s azokat nyilvántartjuk. Ha azonban a Tanácsköztársaság iratanyagának elkülönitése gyakorlati­lag- is megoldható - legalábbis egyes iratféleségek esetében -, igy járunk el. A község iratanyagát a mezővárosi fondok mintájára négy periódusra bont­juk: 1848 1872 1944 1950

Next

/
Oldalképek
Tartalom