Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szedő Antal: A koppenhágai X. Nemzetközi Kerek Asztal Értekezlet / 593–607. o.

- 605 kérdéses dokumentumot, ezzel még nem sértette meg a szerzői jogot. Több nagy könyvtár, de az angol levéltárak túlnyomó része is nyilatkozatot irat alá a kutatóval, melyben az a szerzői joggal kapcsolatos minden felelősséget magára vállal* Ezt Bautier szerint minden levéltárban érdemes lenne bevezetni. A szerzői jog védelmének időtartama növekvőben van; általában vagy a mii megjelenésétől vagy a szerző halála napjától számitva 50 év /a Szovjetunióban csak 15 év, viszont a N^met Szövetségi Köztársaságban 70 év; Angliában a kiadatlan miivek valamely közintézménynél őrzött kézirata 100 évig részesül védelemben/. A szerzői jogon kivül gátolja a dokumentumok /elsősorban a levelezések/ használatát a megánélet titkához való jog. Ennek a jognak elévülése /a levél keltétől vagy a levélíró halálától számítva/ egyes országokban 100, más országokban 75 év> Magánlevéltárak Minden országban a magántulajdonban lévő levéltárban a kutatást vagy a közzétételt a tulajdonos engedélyezi. Más az eset, hogyha a magánlevéltár valamelyik dokumentumához egy harmadik személy tulajdona kapcsolódik, vagy az illető országban érvényes levéltári törvény a kérdést másképpen szabályozza. Amennyiben egy ilyen levéltárat közlevéltárban letétbe helyeznek, két probléma vetődhet fel: 1./ A magánlevéltár leltárát kezébe lehet-e adni a kutatónak? Nyilvánvalóan igen, hiszen a cél mindig jt kutathatóság,és mi teszi kutathatóvá jobban a levéltárat, mint égy j# leltár, 2./ Ha biztonsági filmezést végez egy közlevéltár magánlevéltárban, különleges felhatalmazás nélkül a kutatók rendelkezésére bocsáthatjae a mikrofilmeket? Igen* mert a mikrofilmek a levéltár tulajdonát képezik, de a közzététel jogát a kutatónak a tulajdonostól kell kérnie.