Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.
- 533 2./ Az archiválási indokoltság éppúgy lehet tartós, mint ideiglenes tulajdonsága valamely iratanyagnak. A korábban használat tos megfogalmazás e kibővítése szükségszerűen adódik abból azuj helyzetből, hogy az állam és a népgazdaság különböző igazgatási'levéltárai szintén beletartoznak az Állami Levéltári Fondba. Az igazgatási levéltárak anyagát elemezve a Szerző felveti az ideiglenesen megőrzendő iratok kérdését. Ezek elsősorban jogi, népgazdasági, s részben politikai jelentőséggel birnak, mint például a személyügyi akták, befizetési bizonylatok a ,járadékmegállapitáshöz T épületek renoválásával vagy átépítésével kapcsolatos ügyiratok, szerkezeti rajzok, melyek korábban már megszüntetett termékek ujragyártá-~~' sának megindításához vagy pótalkatrészek készítéséhez szükségesék,s.tb. Az ideiglenesen megőrzendő iratok egy részére vonatkozólag pontosan meg lehet adni az őrzési időtartamot. így a személyi vonatkozású ügyiratok zöménél /személyügyi akták, megbetegedéssel kapcsolatos, iratok, stb./ az adott személy születésétol számitott 90 esztendő elegencLőnek mutatkozik. Más akták esetében a levéltári őrzés időtartalmát a jogszabályok, többek között az elévülési időhatárok határozzák meg. Más, ideiglenesen megőrzendő iratok esetében viszont nem lehet rogziteni az abszolút időhatárt. Egy postahivatal vagy pályaudvar épitési" iratai és tervrajzai egészen a lebontásig vagy átépitésig megőrzik jelent őségtHtet-f ugyanigy egy erőmű gépi felszerelésének technikai raj— zait csak a rekonstrukció teszi feleslegessé, s egy szerszámgép szerkezeti rajzait is meg kell őrizni a gyártás lefutása után is a törvényesen meghatározott időpontig, A;Z őrzési időtartamot többek között az is meghatározza, hogy például egy agregát gyártásának beszüntetése után egy bizonyos ideig még biztösitani' kell a pótalkatrészek termelését. E példák - folytatja a szerző - világosan mutatják, hogy a gyakorlati szükségletekből fakadó archiválási indokoltság szorosan összefügg egy adott szituáció időtartamával. Ha a dokumentált szituáció megszűnik, vele együtt megszűnik a gyakorlati archiválási indokoltság is. Bgy múlt századi lebontott pályaudvar épitési iratai bármilyen jó állapotban maradtak is fénn.j az időközbeni épitésmüszaki t épitészeti és vasútüzemi fejlődés következtében értéktelenekké váltak, gyakorlati értékük áldozatul esett a "morális kopásnak". Ugyanigy egy agregát szerkezeti rajzai is gyakorlatilag értéktelenekké válnak a termelőerők fejlődése, a természettudományi ismereteknek a termelésben való egyre fokozott tabb felhasználása következtében. S amennyiben a gyakorlati érték megszűntével nem állapitható meg a /történet/tudományi szempontból való archiválási indokoltság, az emiitett dokumentumok megsemmisíthetők., levéltári forrásanyag-jellegük ugyanis megszűnt.
