Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - FIGYELŐ - Kluge, Reinhard: Hozzászólás a szocialistakori fondokban végzendő értékfeltárás és selejtezés kérdéseihez: Archivmitteilungen, 1965. 1. / 529–542. o.

- 532Elsőnek az értékelési szempontok problémáját elemzi, hangsúlyozva, hogy a megbízható értékfeltárás előfeltétele, hogy az anyagválogatáshoz meghatározott kritériumoki pozitiv szempontok álljanak rendelkezésre. Megemliti, hogy a közelmúltban jogos megjegyzések hang~ zottak el arra a valóban figyelemreméltó körülményre vonatkozólag, hogy sajátos módon mindmáig alig történt kisérlet a levéltári érték általánosan érvényes jegyeinek meghatározására-. A szerző itt a nyugatnémet Fritz Zimmermann cikkére utal /"A levéltári érték lényege és feltárása"/, mely számos szempontot ad ugyan az iratok""külső érteikét'" illetően, aminek azonban a modern akták esetében úgyszólván semmi jelentősége sincs, de nem ad támpontot a "belső /információs'/ ér^=" tékre" vonatkozólag; e tekintetben csupán értékfeltárási tapasfctarlatokat közöl, melyeket tovább lehet bőviteni. Cikkének tartalma igy - jegyzi meg szerzőnk — korántsem tesz eleget a címben tett Ígéretnek, ugyanakkor csak helyeselni lehet annak az igényűek B. hangsúlyozását, hogy a levéltári anyag "objektív levéltári értékének" megállapítására "vitathatatlan értéknorma" álljon a levéltárosok rendelkezésére. Ez az érték Zimmermann szerint szorosan kapcsolódik az ember anyagi és szellemi igényeinek kielégitéséhez. Az a körülmény azonban, hogy Zimmermann ismételten a polgári nemzetgazdaság ^tudatformáira" hivatkozik az érték vizsgálata során, aligha járul hozzá a kérdés tisztázásához. Az érték mint gazdasági kategória Marx szerint általános emberi munkakifejtést feltételez. Eszérint a levéld tári anyagok különböző értékét a bennük tárgyiasult munka különc böző mennyisége határozná meg. Ha azonban például az 1918. évi januári sztrájkkal kapcsolatos iratok értékét összevetjük egy köteg nyugtával, rögtön kiderül, hogy a gazdasági, értékkategória a tárgyalt probléma szempontjából nem nyújt semmiféle megoldást. Bármenynyire kérdéses is azonban a gazdasági analógia, Zimmermann feltevésének mégiscsak van pozitiv magva, amennyiben azt materialista érte^ lemben fogjuk fel: a levéltári anyag tartós megőrzésének igénye kétségkívül abból ered, hogy az iratanyag a maga primer rendeltetésén^ keletkezési indokán túlmenően is társadalmi igényeket elégít-ki. E felfogás - folytatja a szerző - egybevág az "archiválási indokoltság" fogalmával,- ahogy azt az NDK állami levéltárügyének szocialista továbbfejlesztésével kapcsolatos alapelvek tartalmazzák: "Aft archiválási indokoltság fennáll minden olyan iratanyag esetében, amely gazdasági, kulturális, jogi, politikai vagy tudományos jelentőségére tekintettel a szocialista állam-és társadalmi rendszer céljaira' ideiglenesen vagy tartósan megőrzendő". A levéltári indokoltságnak ez a meghatározása a korábban használatos és még a polgári levéltári szemléletet tükröző megfogalmazásoktól a szerző szerint két alapvető vonatkozásban tér el: 1./ A szocialista levéltárügy feladatainak megfelelően a levéltári érték nemcsak tudományos vagy közigazgatási szempontok alapján állapitható meg, hanem az Állami Levéltári Fond bővülésének megfelelően gazdasági aspektusból is.