Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási iratok forrásértékéről / 471–478. o.

- 471 LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL Kállay István: A£ ABSZOLUTIZMUSKOKI PÉMZÜGY1GA2GATÁSI IRATOK: FORRÁSÉRTÉKÉRŐL A 215 iratfolyóméternyi abszolutizmuskor! pénzügyigazgatási iratok a közfelfogás szerint az Országos Levéltár kevésbé értékes i£a~ tai közé tartoznak* Ez a felfogás talán azért alakult ki, mert erről a levéltárról eddig semmiféle segédlet sem jelent meg. A most folyó reportorizálási munka során számos olyan adat került napfényre, mely fenti felfogással ellentétben az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási iratok forrásértékét tanusitja. Ezért vált szükségessé, hogy ezen iratokat a Levéltári Szemle hasábjain "rehabilitáljuk". Az abszolutizmus rendszerének kiépítésében első időtől kezdve jelentős szerepet játszottak a pénzügyi meggondolások. Már a katonai kormányzat /1849» június - 1850. december/ Schwarzenberg herceg által meghatározott céljai között szerepel a forradalom elfojtása, a birodalom egységét fenyegető intézmények felszámolása mellett a korona javainak visszajuttatása. A pénzügyigazgatás szervezetének kiépítése Magyarországon tulajdonképpen az abszolutizmus korában ment végbe. A folyamat, melynek során ez a szervezet létrejött, igen bonyolult volt. 1849-51 között a magyarországi pénzügyek élén az Ideiglenes Kamarai igazgatás /Provis-orische Kameralverwaltung für Ungarn/ állott. Ebben az időszakban, 1850-ben jöttek létre az adókerületi bizottmányok /Steuer Districts - Oommissionen./. Az Ideiglenes Kamarai Igazgatást 1851. február 1-én a Pénzügyi x/ A bevezető résznél felhasználtam Sashegyi Oszkár, Az Abszolutizmuskori levéltár /Budapest 1965/ c. müvét.