Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Kállay István: Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási iratok forrásértékéről / 471–478. o.

- 4-72 Országos Igazgatóság /K.k. Land.es Finanz Direktion für tlngarn/ vá^öt-*- ; ta fel, A Pénzügyi•Orsz

!

á.gos Igazgatóságot 1854-. február 1-től lée^ii^*dően a budai, nagyváradig pozsonyi, soproni és kassai pénzügy-igazga™ tásí osztályok követték, .1866, január 1-én teljesítette az uralkodó:'r. a magyarországi, országos pénzügyi hatóságok egyesitésére vonatkozó kivánságot

:-| s ezzel', a centralista korszaknak a pénzügyi igazgatás vonalán mindaddig fenntartott területi berendezését végképpen megszüntette. 1866, január 1-én szintén egyesitették a Pénzügyi Országos Igazgatóság keretében a volt Szerb Vajdaság és ^emesi Bánság külön Pénzügyi 'Országos Igazgatóságát.is. Az ilyen módon létrejött uj Pénzügyi Országos Igazgatóság 1867. május 31-^ működött, hatáskörét' I867. június 1-én a m.kir. Pénzügyminisztérium vette át. ... A magyarországi .abszolutizmuskori pénzügyi hatóságok közvetlenül a k.k. Finanzminist'erlÜmnakvTcoltak alárendelve, a politikai hatóságoktól azonban mégsem voltak függetlenek. Az Országos Pénzügyi Igazgatóság és az ideiglenes adókataszter bevezetésére rendelt bizottság Albrecht főherceg kormányzósága'idején /1852. április - 1860. június/ a kormányzó előzetes beleegyezését kérték ki minden szervezési rendé-' létben illetve ilyen jellegű javaslathoz, amit a Pénzügyminisztériumhozj; illetve a telekadó-kataszter főigazgatósághoz intéztek. Kormányzói belegyezést kertek mindazokhoz a személyi javasolatokhoz is, amelyek eldöntése eme országos hatóságok hatáskörét túllépte. A hatáskö- : rö-kbe eső helyek' betöltésére nézve is kellett kérniök a kormányzó; beleegyezését, s ha véleményük nem egyezett, felsőbb döntést kellett kieszközölniük. Ugyanez; vonatkozott szervezeti kérdésekre is. A fegyelmi jog a nekik alárendelt pénzügyi tisztviselőkkel szemben e hatóságok kézében volt, ha azonban a kormányzó politikai szempontból szükségesnek látott valamely rendszabályt^ akaratának eleget kellett tenni, nézeteltérés esetén pedig felsőbb döntést kérni. Ha a kormányzó azt kivánta, hogy az általa szükségesnek tartott rendszabályt azon^-; • nal, a felsőbb döntés bevárása nélkül ideiglenesen hajtsák végre, a kér-, déses országos pénzügyi hatóság vezetője volt felelős azért, hogy azt végrehajtsák. A visszaállított Helytartótanács 1860-ban jelentős jogokat szerzett vissza a budai, nagyváradi, pozsonyi, soproni és kassai pénzügyigazgatási osztályoktól és a temesvári országos Pénzügyigazgatóságtól. Az utóbbiak kötelesek"voltak a Helytartótanácsnak felvilágosításokat adni; törvényhozási, szervezési ügyekre vonatkozó javaslatikat beküldeni, üres állások betöltésénél, ' ha az legfelsőbb elhatárolásiak volt fenntartva, véleményét kikérni. A pénzügyi hatóságok hatásköre - az alapítványi ügyeken túlmenően is- sokmindenben ütközött a politikai hatóságokéval. Adóügyekkel pl. az adókerületi bizottmányok és a pénzügyi országos iparigazgató-