Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Komoróczy György–Benda Kálmán: Látogatás a Debreceni Állami Levéltárban: Komoróczy György igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 465–470. o.

4-70 \ 1 Azt tudjuk, hogy a hajdúk 1605 után 'évtizedes SZÍVÓS küzd'ótmet vivtak a vármegyékkelj a megyei, nemesekkel •&zabadparaszti kiváltságaik elismertetéséért; ma már azt is tudjuk, hogy Bocskai'az egész hajdúságnak csak mintegy l/3~át tudta lete=~" lepiteni, és a többiek, a következő évszázad folyamán visszasüllyedtek földesúri fennhatóság alá, jobbágy sorba* Ennek &j$" évszázados küzdelemnek a részleteit azonban szintén nem ismerjük még," A levéltárban őrzött iratanyag-az. emiitett kérdésekre részben vagy egészben «- választ tudna adni? Bizonyosan. A levéltárban őrzött hajdú iratok a 17. századból és"még inkább a későbbi időkből, a '18-19. századból^ több tízezerre tehetők"; Az utóbbi évek kutatásai r^ftben ebből az iratanyagból több kérdést megoldottak mar . (iondolök pl. az I607~l608-as~nagy hajduf elkeiés" történetére, általában az 1606-1763 közötti fegyveres hajdú megmozdulásokra, á megtelepedett hajdúk állattenyésztésére! a hajdú városok belső önkormányzati szerveinek kialakulására eV'rnás kisebb témákra. Magam mindenekelőtt a haj-<\ duvárosok közigazgatási szervezetének, a hajdü kerületnek kialakulásával foglalkozom. Érdekes ellentmondása ugyanis a hajdü"történelemnek

% hogy a vároöok általános fejlődésévél szembén egy bizonyos szervezett egység kialakításában jut kifejezésre. A királyi városok ugyanis a megyéktől m. akarnak szakadni es önállóságukat országgyűlési harcokkal~épp ugy, mint • más módszerekkel"próbálják biztosítani. A hajdú városok viszont kezdettől arra törekszenek-, b.ogy~Szabolcs "és Bihar megye hatóságával, teHát a ne>mesi irányitással szemben szabadparaszti mivoltukat, erejüket és jogállasukat egy szervezetnek á létrehozása révén tudják teljesíteni és biztosítani. Ilyen módon jött-létre a hajdú kerület már 1693=~1698 között* majd az 1791-es országgyűlés elismerése után teljes, vitathatatlan joghatósággal. A hajdú kerület a hét hájdu városnak az egyesüléséből jött létre és ez a hét hajdü város* Szoboszló, Böszörmény

} Nánás, Dorogé Hadház és~Vá= mospércs volt, amelyhez hetedikként Polgár csatlakozott, de Polgár 1710= ben elvesztette hajdú kiváltságát^ Szabolcs megye joghatósága alá került és kivált a hajdú közösségből. Amikor 1876-ban megszűnt á Hajdú Kerület és 1876. szeptember 3'-án összeült Hajdú megye első közgyűlése, akkor már nem egységes hajdúságot talált, hanem a századok folyamán fokozatosan kifejlődött rétegekre és osztályokra bomlott hajdú településeket, amelyeken belül voltak szegényparasztok, agrárproletárok és olyan munkások,, akik a későbbi munkásmozgalom hőseivé lettek. Beszélgetésünk során elsősorban kérdéseket vethettünk föl

9 ezekre a választ a jövő kutatásnak kell majd megadnia. Taláa r: íiem állok egyedül azzal a vélemén^aísmel

% iiögy ennek a kutatásnak a megszervezését, az eredmények közrebocsájtásának a megteremtését elsősorban maguknak a hajdú városoknak kell a kezükbe venniök. Hiszen saját múltjukról van szó, A hajdúk múltbeli szerepének^ a hajdu-történetnek feltárása ugyanakkor jóval több helytörténeti feladatnál. Ahogy a hajdú ősök alakitói voltak az egész magyarság sorsának* történetük szerves része nemzeti multunknak, s ennyiben történetírásunk egészét érdekli .