Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Balás Gábor: Két tájékoztató munka a főváros 1945 utáni szervezetéről / 368–372. o.

- 368 Bálás,;; Gábor: KÉT TÁJÉKOZTATÓ MUNKA A FŐVÁROS 19-45 UTÁNI SZERVEZETÉRŐL A második világháború előtti időben évente két évkönyv jelent meg a főváros szervezetéről, az egyik a közigazgatási szervek, a másik az üzemi szervek adataival foglalkozott. Ezeknek az évkönyveknek talán legjobban hangsúlyozott része az volt, amely azt tüntette fel, hogy melyik hivatalban, tisztségben ki működik s mi a rangja. Ez az adathalmaz számos tárgyi adatot is rejtett magában s egyes közlemények kifejezetten tárgyi jellegűek voltak. A világháború után nem folytatták ezt az elavult szellemű évkönyvkiadást, de nem volt e helyett semmi, ami összefoglaló tájékoztatást adott volna az államigazgatás tudományának közben hatalmassá fejlődött módszertani tapasztalatai felhasználásával. 194-7 tavaszán felmerült az a gondolat, hogy a főváros közigazgatásáról áttekinthető képet kellene adni. Mig a háború előtt a szervezeti változások ritkák voltak s aránylag statikus állapotról beszélhettünk, addig ekkor már uj dinamikus korszak változásainak küszöbéhez értünk. A főváros igazgatása az egyesités óta eltelt háromnegyed évszázad alatt hatalmas, többezer embert foglalkoztató és milliós várost szolgáló gépezetté nőtte ki magát. Ekkora szervezetet megfelelő segédlet nélkül senki sem tud áttekinteni .Olyan munka, amely általános, de mégis elég részletes feltárást adott volna, ekkor még nem volt. Az áttekintést nyújtó munka gondolata meg is valósult s igy jött létre a "Budapest Önkormányzati Közigazgatása 194-7" cimü kötet, amelyet mintegy 4-0 munkatárs közreműködésével e sorok irója állított össze. Minthogy állandóan fejlődő és gyorsan változó szervezetről volt szó, az egyes szervekről alkotott képet nem tudták teljesen egyidejűvé tenni, mégis lényegében az 194-7. év második felében volt helyzetet rögzitették. Az összes fővárosi szervekkel foglalkoztak, kezdve a törvényhatósági bizottsággal és a közigazgatási bizottsággal, valamint azok albizottságaival, mint testületi szervekkel. Megemlékeztek különféle testületnek nem minősített, de mégis tartósabb jelleggel, több személy részvételével működött értekezletről is. Ilyen volt a koalíciós pártok részvételével tartott pártközi értekezlet, a tanácsnoki értekezlet, az elöljárói értekezlet, a gazdasági értekezlet, az