Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Balás Gábor: Két tájékoztató munka a főváros 1945 utáni szervezetéről / 368–372. o.

- 369 árvízvédelmi bizottság és néhány meghatározott ügyféleséggel foglalkozó alpolgármesteri értekezlet. Nem feledkeztek meg a fontosabb tisztségek /közgyűlés elnöke, polgármester, tiszti főügyész, árvaszéki elnök, el :járók stb. ismertetéséről sem/. A főváros közigazgatásához kapcsolódó helyi önkormányzati szervekre is kitértek, mint amilyenek voltak a budapesti és a kerületi nemzeti bizottságok, az üzemi bizottságok, a ház- és tömbmegbizotti szervezet. A részletekbe menve egy rövid általános bevezetés után a törvényhatósági bizottságra és szerveire, majd a közigazgatási bizottságra és szerveire vonatkozó fejezetek következnek s utána a polgármester és az alpolgármesterek működését ismertető fejezetek. Ezután a tizenhat polgármesteri ügyosztályt veszik sorra akként, hogy mindegyik ügyosztály után az ahhoz tartozó különféle igazgatási szervek következnek. így pl. az I. ügyosztályhoz tartozott a központi segédhivatal, a távbeszélő hálózat, a központi gépkocsiszin, a statisztikai hivatal, a Fővárosi Közlöaay és gyorsiró iroda, Budapest jogszabályai kiadmánysorozat szerkesztősége és a levéltár. A VII. ügyosztály anyagát követőleg emiitett számos népművelési és oktatási intézmény csak fajta szerint szerepel, mert lehetetlen lett volna minden iskolával egyedileg foglalkozni. A polgármesteri ügyosztályok után az árvaszék, a tiszti ügyészség, a tiszti főorvosi hivatal és a számvevőség ismertetése következik. Mindezek összetett szerkezetű intézmények voltak s igy pl. a számvevőségnek tizenhárom osztálya volt, amelyek ismertetése külön-külön részletezve szerepel. A központi hivatalok és a hozzájuk kapcsolódó szervek ismertetése után az összeállitás a tizennégy kerületi elöljáróság általános teendőit részletezi szakágazatonként. Ehhez csatlakozva az egyes kerületi elöljáróságok különleges feladatköréről.illetve szervezeti sajátosságairól is szó van. Ez időben még aránylag kevés városi üzem volt, de az üzemszerűen működő intézmények egy része már komoly múltra tekintett vissza. Egyes üzemek még ujak voltak. Mindezek működésével a mű nem olyan részletességgel foglalkozik, mint a közigazgatással, de az egyes üzemek sajátosságairól, belszervezetéről a tájékoztatást megadja. Foglalkozik a munka néhány különleges intézménnyel is

? mint amilyen a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapja, az Elelmiszerjegy Központ, a Gabonahivatal volt és végül a fővároshoz kapcsolódó önkormányzati jellegű szervek után a fővárosi számszék szerepét ismerteti. Általában véve az egyes fejezetek rendszere az, hogy ismertetik a legfontosabb jogszabályokat, amelyek az illető szerv működésére nézve irányadók. Foglalkoznak a testületi szervek összetételével, az ügykörökkel, az alárendelt szervekkel, a szerkezeti felépítéssel, a más szervekkel való kapcsolatokkal. Az egyes fejezetek a szervek személyzeti és leglényegesebb dologi állagának adataira is utalnak.