Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Szinkovich Márta: A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez / 215–245. o.

- 225 i Az

r

eredmény nagy mértékben megnyugtató volt., Miután a kia kritikusok megértették, hogy nem felelésről van szó, ha* nem véleménycseréről, feloldódtak és megnyilvánulásaik őszintesége nem hagyott kétséget aziránt, hogy valóban azt mond— jak* amit gondolnak., Ez a szakköri munka az én számomra is igen hasznosnak bizonyul,t; nemcsak módszertani tapasztalatokat nyújtott, hanem többé-kevésbé bevilágitott az iskolai oktatás egyes problémáiba is; abba, hogy milyen mértékben értik meg a társadalmi mozgástörvényeket e^y na^y termelési formáció adott szakaszában, pl," olyan kérdéseknél, mint a^ rendi monarchia kezdetei ** Károly, Róbert harcainak jelentősége stb», vagy egy konkrét politikai helyzetből adódó uj jelenséget pl* a hódoltsági jobbágyok adózása a királynak", illetve a szigeti vár védelmére stb., Természetesen mindjárt hozzá kell tennem, hogy ezt az észrevételt azért gyümölcsöztetjük, mivel kötetünk hasznosságát pedagógiai szempont •bői emeli az, ha sikerült szemelvényeinkkel a történelmi folyamatokba bel evilágitanunk, fogózókat adnunk azokhoz az elmúlt korokhoz, amelyekben a tudós ás a tanár olyan otthonosan jár, de amely a diák számára távolról sem ilyen ismerős. ., Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy az egyes diá-' kok ismeretanyagának, áttekintésének* anyagkezelésének mérve szükségszerűen csak esetleges lehet.

( Ebből - akárcsak a kötet szamára is *• tanulságokat levonni nagy elővigyázatossága , gal szabad. Annál inkább szükségesnek tartanánk azt a közös .munkát, azt

1 az együttműködést a helyi történelemtanárokkal, . amelyre Jánosi Ferenc utal,, A tanári tapasztalat megadja mind , a tankönyvek, 'tantervek, utasítások és útmutatások, mind az oktatás eredményeinek általánosítható mércéjét. Ha.ezt összhangba tudjuk hozni a levéltári szakismeretekkel, akkor bizonyára jó eredményre számithátunk, , Ami viszont a kisérlet másik oldalát: a módszertani kérdéseiket

1 illeti, ugy vélem, olyan eredményre jutottunk, amely nem . csak igazolta elgondolásainkat, hanem bizonyos mértékben igyekezett tovább ösztökélni bennünket a megkezdett utón. , A kérdés világos megértéséhez itt kell rátérnem annak a szerkesztési elvnek ismertetésére, amely kötetünket az eddigi forráspublikációktól megkülönbözteti, s amely munkaközösségünk sajátlagos didaktikai vezérelve volt. .Ennek lényege abban foglalható össze, hogy a történeti isme— 1 retanyagot az olvasókönyvben nem minden esetben dokumentumpublikáció formájában tesszük közzé*, Tartalomjegyzékünkből kivehető, hogy különösen a kötet első felében szerepel gyakran az I a műfaji megjelölés;^ - ^olvasmány". , Ez a módszertani utalás :,könyvünk vonatkozásában egy olyan forma bevezetését jelenti, •