Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Szinkovich Márta: A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez / 215–245. o.

- 21? » Az • emiitett, LOK • körlevél ,"Az 'anyagválogatás szempontjai" ; cimü fejezetben utal arra, hogy a közzé teendő iratok korát illetően, "leghelyesebb a megyéről szóló első Írásbeli említéssel kezdeni, akár krónikában, akár oklevélben történt az.", Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni, de ez"a.továbbiakban involvál egy teljesebb, vagy egy rövidebb tartalmi koncepciót*,. Mi-a teljesebb mellett döntöttünk, vagyis e*gy olyan elképzelés alakult ki, hogy helytörténeti olvasókönyvünk első kötete, természetesen egyéb meggondolásoktól korlátozott; módon, felöleli a megye és

t Pécs város törtenetének szemelvénye a forrásanyagát 184-9^'íg*, A második kötet pedig a, XIX* és, XX* .század történetét fogja bemutat-ni.

( Ezt a gondolatot'ma sem tartom elvetendőnek,még akkor sem,'hajmás szempontból teljesen egyetértek jáno-ai Ferenc javaslatával a. sorozat kiadását illetően^ Véleményem szerint azonban a középiskolai segédeszköz céljára szánt olvasókönyvnek jobban megfelel az előbbi zártabb, kerekebb egészet nyújtó forma, mig a sorozat kiadásánál igen hasznosnak tartanám a honismereti szakkörökkel és a

t Hazafias , Népfront támogatta krónikairó szakkörökkel való' szoros együttműködést, amint azt, Jánosi Ferenc is javasolja., Kettőnk között az eltérés csak a sorrendiségben van, ez azonban - s erre éppen a szerző egész addigi mondanivalója figyelmeztet - nem csekély, ha a célt nézzüko Miben, látom én . a különbséget?

i Megítélésem szerint -s olvasókönyvünk azerkeaztéaénél 'erre is törekedtem - a középiskolások számára készített kötettel az a célunk, hogy az általánosat az egyedin, a,konkréton mutassuk be.

t

Vagyis egy példával élve: ha , pl» a feudális anarchia korszakáról van szó, bemutatjuk a , Henrikfiak harcát,, mert a Dunántúlon ez az oligarcha család , uralkodott, s. ezek dúlták 'fel Péea várát. De.ugy tárgyaljuk, . hogy világos legyen: itt egy *- az egész országban ebben az időben meglévő -jelenségnek egyik megnyilvánulásáról van szó. Vagy ha a Járó-féle felkelést, adjuk elő, vigyáznunk kell annak, hangsúlyozására, hogy ez az egész Nyugat és Déldunán,tult felölelő parasztmozgalom része volt, sót beletartozott , abba a nagy

;

társadalmi mozgásba, amely a XVIIT. ,sz,~elaő évtizedeiben jelentkezik a a Mária Terézlá-*féle urbárium ki, adásával zárul le.

( A magyar Vortén'elem folyamatairól, azociália, politikai 'és gazdasági" összefüggéseiről tanulnak a diákok a középiskolai történelem órán; ezt közelebb hozni, élményazerübbé tenni a-helyi példák megmutatáaával, ez szerintem a középiakolai haaználatra azánt történelmi olvaaőkönyv feladata,, Ezért kell arra törekednünk, hogy a helyi konkrétumot beleágyazzuk abba a törtéheti iameretanyagba, amelyet a középiakolai tantervi utasitáa előír. Ugyanakkor ezzel egy olyan belaő korlátot ia állítunk^magunknak, amelv el•. rekeszt fa megyetörtánet teljességének igényetői. Nem teljes . .megyetörténetet akarunk adni, hanem konkrét helyi példákat felmutatni a nagy országos történeti folyamatok jobb megítélése céljából^ Ezzel szemben a honismereti szakkörök vagy bármiféle "köz'ségtörténet" elsődleges célja az, hogy az egye-