Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Antal Árpád–Benda Kálmán: Látogatás a Szolnoki Állami Levéltárban: Antal Árpáddal beszélget Benda Kálmán / 148–155. o.

- 151 folyók között, vagy e körül, vagy a Temes és Maros folyók között megszálltak és nem máshol, mint ama folyók menténi azon helyeken vagy földeken, melyeken eredetileg mindegyik nemzetséget sátraikkal együtt a, Mi nagyatyánk}, Magyarország hires emlékezetű dicsőséges királya; BélaKirály, Ur letelepített, ott telepedjenek le most is és az előre bocsátott módon ott székeljenek, épen ugy mint királyságunk nemesei, •• »• Tüzetesen kimondjuk, hogy a kunok valamennyi ura és nemese összesen és egyenként seregünkhöz, melynek személyesen élére állunk, csatlakozni tartozik, mint a királyt szolgáló többi nemes •/• , Azt se felejtsük, hogy a kunok ez urai nemesei és a kunok egyeteme - mint nagyapánk Béla király idejében elvégeztetett - országunk az időszerint hivatalban lévő nádorának Ítélkezése alá lesznek rendelve." ., Nincs alkalmunk arra, hogy a kunok megtelepedésének, és a magyarságba való beolvadásának korai folyamatát részletesen végignézzük, Denézzük meg röviden, hogyan alakult^ a Jászkunság népének élete a török hódoltság időszakában. , Szolnok várát a törökök 1552-ben foglalták el és ekkor az egész

4 Jászkun kerület, valamint a. Külső, Szolnok megyéhez tar tozot't terület török uralom alá került.

( Török okleveleink . - mintegy 150 drb

u - többségükben Jászberény városra^és környékére vonatkoznak. Legtöbbjük adófizetéssel és várépitási munkálatokkal kapcso'la-tos fenyegetéseket tartalmaz, A 150 évig tartó török uralom alatt megyénk területén a lakott helységek majdnem teljes egészükben elpusztultak, különösen a

t Nagykunság területén,^ Ekkor pusztult el többek között a Nagykunság régi székhelye, Kolbászszék is.^A nagyobb^helységek közül pedig Karcagtelke, a mai Karcag• é-B Péterszállása, illetve mai nevén Kisújszállás is. Mindkettő" a, XVIII*.század elején népesült be újból, Kolbász-szék elpusztulása után , az újonnan települt Karcagujszállása, a későbbi Karcag lett , a Nagykunság székhelye^ mig a jászságé Jászberény maradt, , A- XVIJI*,.i század elején a benépesült falvak lakóit a császári zsblcTban álló rác hadak pusztitották* E pusztítások nyomát ujabb elpusztult települések jelezték. Egykori lakosaik rész , ben életüket vesztették, részben elmenekültek. így tudjuk, hogy

( Rákóczi fejedelem a szabadságharc kezdeték, saját birtokára, Rakamazra telepitett menekült kunokat» , Ekkor következett azonban be az a szégyenle tea dolog, hogy az ország királya,^ Io,Lipót