Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Sashegyi Oszkár–Spira György–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Széchenyi István születésének 175. évfordulóján: Sashegyi Oszkárral és Spira Györggyel beszélget Benda Kálmán / 136–147. o.
- 139 , Széchenyi rendkivlil fontosnak tartotta, hogy változtassa-' nak az ország gazdasági életén, hogy Magyarországot kiemeljék gazdasági elmaradottságából. Gazdasági reformtevékenységét azonban nem öncélnak tekint ette. v Nála a kulturális élet és a gazdaság fejlesztése szorosan összefüggött •."Nagyon érdekesen irt erről egyik napló-jegyzetében, amelyet 1832. október 23-án angliai utazása során vetett papirra. , .Azt irja itt többek közöt.t:, "Azt tartják, a pénz teazi nagygyá az angolt.. Hát vedd el a pénzt az angoltul, de hagyd meg az ért elme't, azután add a pénzt a magyarnak, de hagyd meg butának, - ea minden a régiben marad.", Nálunk, "az emberek fölöttébb tudatlanok; ez a legnagyobb baj. Mit sem tudnak a tortánelemriil., Mert mit ér az, ha tudom, hogy, Péter^latván után" uralkodott., ( "A történelem árnyalatait, filofóziáját kell ismerni., Magyarországra nézve most az volna jó, ha a törvényhozó testület belülrül ismerné és értene az -angol- és frankhoni forradalom és reformok szellemét, vagyis a feudális rendszerrül, azaz a barbárságrul a jelenkori rendre, azaz a civilizációra való átmenetet," "Bizony gyermekinket csak nevelni kellene...", Ehhez viszont, "egy kis pénz be jó volna" mégis., Pénz, melyet "hazai dolgokra" és "az egész emberiségnek javára" lehet forditani. , "Pénz kell tehát, - s most le kell mennünk az oeconomia politiba sarkalatára." Mit értett, Széchenyi és kora oeconomica politicán? , Oeconomica politicán, vagyis gazdaságpolitikán, politikai gazdaságtanon, Széchenyi es kortársai az e^ész gazdaságii, életet, az egész gazdasági élet megszervezését ért ették. ( És• éppen Széchenyi esetében indokolt is az, .egész ,- szót hangsúlyozni, hiszen Széchenyi a gazdasági életnek szinte minden ágazatával nagyon sokat foglalkozott, -'nemcsak Írásaiban elméletileg, hanem mindennapi gyakorlati tevékenységében is. Hogy a gazdaság különféle ágai közül mégia melyeket tekintett legfontosabbaknak, a maga korában legelsosorban fej** lesztendóeknek, arra nézve talán .megint idéznék valamint abból a hires végrendeletszerü leveléből, amelyet 1830 nyarán Waldstein János grófhoz intézett, amikor az, Alduna szabályozása ügyében utazott a, Délvidéken éa maláriában nagyon aulyoaan megbetegedett., Ekkor abban a hitben, hogy meg fog halni, mondotta tollba a következő sorokat: "Magyarorazág fölemelésére csak három eszköz van: nemzetiség, közlekedés és végre más nemzetekkel való kereskedési összekapcsolás.
