Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Sashegyi Oszkár–Spira György–Benda Kálmán: Látogatás az Országos Levéltárban Széchenyi István születésének 175. évfordulóján: Sashegyi Oszkárral és Spira Györggyel beszélget Benda Kálmán / 136–147. o.
- 140 Ezeket kötöm nektek azivetekre; emeljétek az elaőt tehetsegtek szerint fel a diszesitsétek igazi nemesaég áltál. , Fejtsétek a másodikat ki budapeati fővárosunkban*, Tegyetek mindent, hogy Budapest megszűnjék e^y^vak zsák lenni, s ennek elérése végett a Duna vizét hajózásnak a kereskedésnek kinyitni kell., A kik ezen sorokat olvaasák, •••• emlékezzenek meg rólam, fontolják meg a mondottakat és, hogy milyen nehéz pillanatban irtam azokat." * A.. Spira György által imént idézett levélben, Széchenyi a terveket igy summázta? az ország felemelkedéséhez a nemzetiség fejlesztése, a közlekedés és a külkereskedelem fokozáaa azükségeso Tudjuk azonban, hogy .Magyarország ebben az időben nem volt független állam, a r Habsburg-monarchiának volt része*, .Azt jelenti ez, hogy akár a művelődési, akár a gazdaaági reformokhoz, a bécsi udvar jóváhagyása volt szükséges» 4 Hogyan látta, Széchenyi az országnak a_ Habsburgokhoz való viszonyát? . .gpi-rai Leginkább éppen ebben a kérdésben került ellentétbe a negyvenes, években a liberális nemesi ellenzékkel, annak minden csoportjával, a Kossuth körül tömörülő balszárnnyal egyaránt^ Q ugyanis nem tartotta helyesnek, hogy Magyarország megpróbáljon szembeszállni a, r Habsburgokkal éw a Habsburgok ellenére próbálja meg kiharcolni a maga számára' a felemelkedés lehetőséget*, Hogy miért nem, arról 'különösen érdekesen ir a Politikai programm /Törjed£kek/-ben» amelyet 1847ben^jelentett' meg, éppen a nemesi ellenzékkel való szembenállásának a megmagyaráz-ására®, Azt irja ebben a munkájában többek közötti , ff '• •»" Ha^az ^ • • ellenzék • • . olly tulhéjazó, olly éretlen reformkérdéseket akarna> kapustul törve a házba f szegény Magyarországra torkolni, mellyek életbeléptetése bizonyosan aarkaibul döntené ezen 'igazi kurucokkal még mindig vajmi bőven megáldott^ /}}}/ hazát,' s akkor, ugyan kérdem, gondolható, hihető-e,'nbgy dynaatiánk, melly pénzt és fegyvert tart kezében .,., illy kényszeritett állapotba helyezve, nem fogna kifejteni legalább is annyi energiát - erre pedig bizony nem volna szükség felette sok -, miszerint a aarkaibul kibiccent statusmüvet bármilly áron és bármilly móddal ismét rendesebb /!/ szerkezetbe szoritsa?