Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István: Szabadszállás mezőváros hivatalszervezete a XVIII–XIX. században / 109–135. o.

- 111 1647. évi pestmegyei összeirás ;• Pest megye 16>70» ' évi fizetési felszólításai/ ezt megerősitik.- Szabadszállás fokozatosan emelkedő gazdasági jelentőségét tükrözik a végvári^magyar katonák megújuló sarcolásai, rablásai a

1 XVTI* • sz. második felében, amelyek miatt a helység tanácsa különféle hivatalos helyekhez panasszal fordulta /2/ A- tanács ; A mezőváros levéltárában található legrégebbi, l691,o évi hivataltörténeti adat szerint a tanács es a főbiró a* ."Communi' tas" nevében irja alá a'Bösztör-puszta-határainak rögzitéséről szóló iratot.t /'3/ [<A levéltárban, sajnos, hiányzanak azok a> 'XVII* századi iratok, amelyekben 1657 .és ,1691 között számos'* esetben olvashatnánk: Szabadszállás tanácsáról,

L "tanácsbeli- esküttiről" , f őbiróiról, deputatioiról.i így 1657-ben" Pest vármegye-kérdésére megválaszolják, hogy. Kis. Bálás és, Orgován • puszták a> Kiskunsághoz tartoznak-e; 16'68-ban a Füleken tartott vármegyei vizsgálatra deputációt küld a helység a t#aj.ök által elkövetett zsarolások bepanaszolására; 1669-ben a főbiró és a tanács levelet ir, Andrássy nádornak a végvári katonák szabadszállási garázdálkodásairól, az elöljárók megöléséről és bántalmazásáról; az 1672-ben tartott: "népgyüles"-en, ahol

1 Kecskemét és a< Dunamellék népe együttesen tárgyalta hasonló sérelmeit, a szabadszállási küldöttek vezetőszer epet^ vittek.. /;4/ ••Az

i

1683. évi török körlevélhez a. "szabadszállási birák" utóiratot fűznek a náluk található ellopott marhákról, st-b-*- /5/> A városkönyvben , /másolatban/ olvasható 1622. évi i Bethlenfalvi

(

. Thurzó

i Lőrinc nádor által kiadott, "kiváltságle, vél", .mely a' kunok 'ősi szabadságát, régi szokásait; /általá• bah/, emlegetve lehetővé, teszi 17 kiskun helységi "újra való , imeghsz állását" , •. Szabadszállást is név szerint, emliti.. A

r

kiváítságlevel' szavai a szervezett ujratelepülés olyan

: formájá• ra utalnak, ami a népesebb kiskun helységek esetében a fenti adatokkal egybehangzóan a fő-biró vezette tanács létét, illet, ve gyors szerveződését mutatja.,• /6/ .Mivel a fenti kifejezések a- tanácsra és a főbiróra vonatkozóan ugyanolyan hivatalos • ténykedéseket jelölnek, amilyeneket a-, XVIII* -században- marjf-el ismerhető szabályok szerint működő tanács* végez',- igy a későbbi mezőváros tanácsának első megjelenési formáját a, XVII. sz» kö• zepén rögzíthetjük.• A tanács létrejötte olyan érdeke volt a közösségnek, amelyet a belső rend és a- "külképviselet" egy• aránt megköveteltek.. lAz - ujratelepülő - kunok- régi kiváltságaik » emlékével ugy tudták átvészelni a- török időket, hogy a földesúr-mentes, önálló, a mezővárosi fejlődés irányába mutató életformát•kezdettől fogva sajátjuknak mondhatták. • A' XVIII. sz* elején a tanács neve' í'Tanáts és' Birák" vagy_ csak . "Birák" vagy, "Magistratüs". . /7/ • Hosszas vizsgálódás után sem