Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

- 79 AÁ első előterjesztésnek nem sok nyoma maradt* Egyfelől csupán egy irattani tény, az nevezetesen* hogy az előterjesztés megtörténtét bevezették a "Kaiser~Einlauf-Bttcher"-be, másfelől egy* kevesek által ismert apróság az aktán* az un, "Kaiserstrich", A külügyminiszter által, közvetlenül elkészültük után, az uralkodó elé terjesztett jegyzőkönyvek első lapjának bal alsó sarkába a jobb felső sarok irányába ceruzával egy vonalat húzott az uralkodó*/*™. ^

z 19x7-111^3 jegyzőkönyvek fogalmazványán a szöveg első első lapjának felső részén az uralkodótól származó ceruzabejegyzés látszik: "gelesen, K»" Ez is bizonyitja, ami Károlyról köztudomású volt* hogy mindig igyekezett az eseményekkel kapcsolatban maradni* ; A fogalmazványokat a külügyminiszterek is elolvasták, s ugyancsak ellátták aláírásukkal* A Világháborús jegyzőkönyvek eredeti példányaiban nem egyszer láthatunk utólagos betoldásokat. Különösen Tisza ügyelt gondosan arra, hogy szavait a jegyzőkönyvek pontosan adják vissza* Betoldásai rendszerint az ő sajátos felfogását - amely Magyarország nemzetállami jellegét a Monarchia nagyhatalmi állásával hO&t& kapcsoüa tfoa' - fejezték ki pregnánsabban*: így például 1916* január 7én, amikor a minisztertanács arról beszélt, hogy Magyarország érdekei, érdekei a Monarchiának is, a jegyzőkönyv szövegének "Interessen der Gesamtmonarchie" kitételét "Interessen der ganzen Monarchie"-ra javitja. /Nyilvánvalóan a valóságnak - ill* a valóság az ő politikai gondolatvilágában tükröződő képének -•** megfelelően, mert Tisza Magyarország önállóságának kidomboritását éppen ezzel az avult áÍLlamjogi fogalommal szemben való következetes harcban látta*/ Ugyanebben a jegyzőkönyvben a magyar királyságnak a Monarchia szempontjából*' a világhábo*. ruban különösen bebizonyosododott nagy jelentőségéről szóló mondatát a következő szavakkal toldotta meg: "a magyar nemzetállam életfeltételeit figyelembe kell venni, mert ezek feltételei a Monarchia nagyhatalmi állásának is." /Die Lebensbedingungen des ungarischen Nationalstnateg müssen berücksichtigt werden, weil sie eben Bedingungen der Grossmachtstellung der Monarchie darstellen."/ Azt hiszem, ez a néhány soros idézet is meggyőzően bizonyitja, hogy a jegyzőkönyvi betoldásoka t különös gonddal kell a kutatóknak figyelembe venniok, hisz bennük egyéni állásfoglalások nyilatkoztak meg* Hasonlóképpen figyelembe kell ven;i azokat az Írásokat, leveleket, amelyek kiséretében küldték viszsza a miniszterek a jegyzőkönyveket tudomásulvétel után a külügyminisztérium irodájának. Stürgkh az 1915* december 12-i minisztertanács elnökéhez intézett levelében arra kérte a külügyminisztert, juttassa el az oda mellékelt és Tiszához cimzett levelét a magyar miniszterelnöknek, A minisztertanácson Ausztria-Magyarország élelmezési helyzetének tragikus romlásáról volt szó* v

Stürgkh a kérdés tárgyalásánál olyan izgalomba jött, hogy kénytelen volt eltávozni a konferenciáról. Utólag levélben kérte Tiszát arra, amit ott akart elmondani, hogy Magyarország is léptesse életbe ugyanazokat a korlátozásokat, amelyeket Ausztria már megvalősitott. A jegyzőkönyvből nem derült ki, hogy az osztrák miniszterelnök ülés közben eltávozott. A kiséró'levél mind exre a lényeges mozzanatra, mind pedig egyáltalán a minisztertanácson uralkodó hangulatra ad. ige^. , értékes f elvilágositásokat. /A levél az illető minisztertanácsi jegyzőkönyv mellékleteként szerepel*/