Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

- 80 A közös minisztertanácsnak nem volt saját irodája* A minisztertanács és a delegációk irodai teendőit a Cabinet des Ministers des Aussern, Prásidialsection végezte. ^* Korábban, a kiegyezés előtt a "Protokollskanzlei des Ministerrates" külön státust képezett* Belcredi idejében a Protokollskanzlei a Staatsministeriumban működött* Az uralkodó 1867. december 23^án

2

?

0

* elrendelte, hogy a jegyzőkönyveket a birodalmi kancellária I* departáment urna, a Prásidialsection Vezesse* A birodalmi kancellári cim elenyésztével, a "Reichskanzlei" a közös külügyminisztérium "Prásidialsection"-jába olvadt be*

2

?1-* Ez a beolvadás még Beust idejében megkezdődött s attól kezdve a Monarchia ös%szeomlásáig a közös minisztérium elnöki osztályának volt a feladata a közös minisztertanács jegyzőkönyveinek Vezetése és gondozása* A jegyzőkönyveket mindig magasrangu külügyi tisztviselők /követségi titkárok, tanácsosok,, főkonzulok stb**.^/ vezették, mégpedig azokat, amelyeken az uralkodó elnökölt, mindig magasabb státusú, mint azokat* amelyeknek elnöki teendőit a közös külügyminiszter, vagy távollétében az osztrák, vagy magyar kormány elnöke, esetleg a közös pénzügyminisz** ter látta el* ' /A közös_hadügyminiszter ilyen természetű funkciójára nem ismerek példát*/ A kabinet ügykörébe tartozott a minisztertanácsok összehívását szorgalmazó miniszteri átiratok elintézése is*i ?**A meghívók a külügyminiszter nevében keltek, s azokat maga is irta alá** A meghívóknak nem egyszer magánlevél formájuk volt* Azt, hogy az egyes kormányok elnökein kivül a kormányoknak mely tagjai hivassanak meg, a külügyminiszter rendszerint az illetékes miniszterelnökökre bizta*

2

75* Természetesen, bármelyik közös miniszter s mind a magyar, mind az osztrák kormány elnöke kérhette közös miniszteri konferencia összehívását* s annak tárgyát is megjelölhette. ' Az 1918* február 15-i közös minisztertanácsi jegyzőkönyv alapján megjelölhetjük az utat, miképp .jutott egy ügy közös miniszteri értekezlet elé* 1917* november közepe táján közölte a vezérkari főnök, hogy rövidesen fegyverszünetet kötnek Oroszországgal, amely esetben részleges demobilizációra kerülhet sor* A hadügyminiszter, a vezérkari főnök közlése alapján, Rohm táborszernagy elnökletével miniszterközi bizottságot hivott össze november 26-ra Budapestre* A bizottság háromnapi tanácskozás után megállapodott bizonyos javaslatokban, amelyeket az egyes kormányok elé terjesztettek. A kormányok a javaslatokat megtárgyalták, részben módosították, majd a demobilizáció mikéntjére vonatkozó javaslatokat módositott formájukban döntés végett a közös minisztertanács elé juttatták. Mint fentebb már volt szó róla, a külügyminiszter kabinetje köröztette a minisztertanács üléseiről készült jegyzőkönyveket látta~ mozás végett a minisztertanácson résztvettek között* Ez a körözés, ill* a láttamozás nem jelentett többet, mint azt, hogy az illetők, akik kezükbe vették és aláirtak a protocollumokat, egyszerűen tudomásul vették tartalmukat, esetleg az általuk mondottakat reprodukáló részeken javitottak, azokból kihúztak, vagy betoldottak egyet-mást* A körözés célja a jegyzőkönyvek hitelesítése volt* A cirkulációs eljárás nem volt alkalmas arra, hogy a jegyzőkönyvekben rögzített határo-