Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.

- 801 ge megszűnt. Ezek a fandok egészen 1955-ig» sőt akár még tovább is folytatódhatnak. j 7. A felsorolt fondelhatárolási eljárások gyakorlati keresztülvitelénél a döntő szempont az, hogy az 1945 után létezett fondképző szervek teljes levéltári anyaga - kettős jegyzékelés, utalások stb. révén - átfogó nyilvántartásra kerüljön, hogy igy az ebből az időszakból átvett anyagról teljes áttekintés álljon rendelkezésre. Ezen tulmenőleg annak eldöntése, hogy az adott levéltári egységek raktárilag mely fondhoz sorolandók, nem olyan elsőrendű probléma. Normális esetben - a rendezési és jegyzékelési alapelveknek megfelelően -~ a jogelőd szervek aktái, melyeket a jogutód szerv a fondelhatárolás határidőpontját követőleg továbbvezetett, a jogutód szerv fondjához sorolandók. Ugyanakkor természetesen meggondolandó az egyes regisztratura-részek speciális kezelése. így például fontolóra lehetne venni, hogy az igazságügyi szervek általános aktái raktárilag külön egységet képezhetnek-e, mig az egyes eljárásokkal és perekkel kapcsolatos, 1945 utáni időkből származó akták esetleg külön fondot alkothatnak. A telekkönyvi akták, telekkönyvek, telekkönyvi mutatók és nyilvántartási ügyiratok, valamint egyéb hosszuéletü akták, amelyek a fondképző szerv szervezetétől függetlenül huzamos időn át használatosak az igazgatásban és mindig uj meg uj kiegészülést nyernek, - mindenképpen egységes fondba sorolandók és valamely meghatározott fondképző szerv anyagába illesztendők be. Az előadó a továbbiakban a szocialistakori osztály tagolásának kérdését vetette fel. E tagolás általános elveit ismertetve rámutatott arra, hogy az "Alapelvek" a szocialistakori osztály tagolásával kapcsolatosan a következő fondcsoportok felállitását javasolják: 1. államapparátus; 2. szocialista gazdaság és gazdasági igazgatás /beleértve a szövetkezeti gazdaságot is/; 3. társadalmi és kulturális szervezetek; 4. hagyatékok; 5. gyűjtemények. Minthogy a 4. és 5. fondcsoportban /egyébként a 4. fondcsoportot esetleg egyesileni lehet a 3« fondcsoporttal/ az állami levéltárak általában véve kevés anyaggal rendelkeznek, az előadó elsősorban az 1-3. fondcsoport kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy az előzetes vizsgálatok szerint az_ e fondcsoportokba tartozó fondok az egyes állami levéltárakban teljesen-eltérő módon kerültek rendezésre. Felvetette a kérdést: vajon szükségszerü-e ez az eltérés, nincs-e lehetőség egységes eljárás alkalmazására? Véleménye szerint - az ismertetett meggondolások alapján - a kérdést pozitiven lehet megválaszolni.