Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.

-800 Annak ellenére, hogy az igazságügyi szerveknek az 194-5-öt megelőző, illetve azt követő évekből származó regisztraturái ilyen szoros összefonódást mutatnak, az előadó szerint történeti és politikai okokból egyaránt szükséges, hogy az 19^-5-1952 közti évekre vonatkozólag itt is külön fondókat alakitsanak ki, hiszen éppen az igazságügyi szervek lényeges szerepet játszottak az antifasiszta-demokratikus rendszer szervezeti működésében. Ha egy 1950-es járásbíróságot, vagy törvényszéket összehasonlítunk hasonló 194-0-es szervvel, a kettő nem ugyanaz, még ha ©gyes iratanyagaik hasonlítanak is egymáshoz. Az igazgatási tevékenység tartalma, valamint á hatóságok feladata a társadalommal szemben alapvetően megváltozott. Mellesleg megjegyezve szakmai vonatkozásban is jelentős változások történetek - szemben az 19^5 előtti időszakkal. A-. A'technikai-gazdasági szervek tekintetében is 19^5 jelent elvi cezúrát. Minthogy azonban a speciális technikai feladatkör-kijelölés számos esetben továbbra is érvényben maradt, s az aktákat sok vonatkozásban továbbvezették, célszerűtlen lenne a fondelhatárolás szempontjából 19^5-öt általános érvényű határidőpontként rögziteni. Az emiitett szervek esetében a megszűnés, illetve az intézmény újjászervezésének időpontja tekintendő fondelhatároló cezúrának. így például az épitészeti hivatalok és erdészeti hivatalok fondjai 19^-9-ben végződnek. Az 19^5-194-9 közötti évekre vonatkozólag nem lenne célszerű külön fondok képzése, ugyanakkor azonban szükséges, hogy e fondok kettős jegyzékelésével az 19^5 utáni időszakból származó összanyagról teljes áttekintés álljon rendelkezésre. A határidőpont megállapításához természetesen valamennyi fondképző szerv esetében elengedhetetlen előfeltétel a megfelelő preciz hivatal- és fondtörténeti kutatások elvégzése,amint ezt az "Alapelvek" 5. tézise is hangsúlyozza. Amennyiben az 194-5 utáni időszakból származó iratanyag túlsúlyban van, a teljes fond a szocialistakori osztályba sorolandó, mig a kapitalistakori osztályra tekintettel kettős jegyzékelést kell alkalmazni. Egy sor járási szintű technikai-gazdasági szerv /mint például: telekkönyvi hivatalok, iparfelügyelőségek stb./ 194-5 és 1952 között beolvadt a járási igazgatásba. E szerveknek az 194-5 utáni időszakból származó aktáit - a fentebb részletesebben kifejtett meggondolások szerint - a mindenkori járási igazgatás fondjába kell besorolni. 5. A rendezési és jegyzékelési alapelvek 36. pontjának megfelelően azoknak a megszűnt kapitalistakori fondképző szerveknek az esetében, amelyeknek működése az 194-5-öt követő időkben zárult, nem kell fondelhatárolást eszközölni. 6. A szövetkezeti és kapitalista szervezetek, intézmények és vállalatok esetében 194-5-öt hasonlóképp nem lehet általánosan, cezúrának tekinteni. Itt a megszűnés, a kisajátítás, illetve a zárolás, vagy az állami tulajdonba vétel időpontját kell fondelhatároló cezúrának tekinteni, vagyis azt az időpontot, amikor az adott szerv kapitalista jellé-