Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.
- 796 már bekerült a Tartományi Föle véltárba. A.feldolgozás szempontjából 194-5. május 8-a képezi a preciz határvonalat. Az eddig az időpontig lezárt akták kivétel nélkül a porosz kerületi főnöki hivatalok fondjaiba nyernek besorolást, mig az összes továbbvezetett akták az uj, 194-5-1952- közötti járási igazgatási szervek fondjaiba kerülnek és kétszeres jegyzékelést nyernek, azaz a nyilvántartásba vételen kivül a porosz kerületi főnöki hivatalok fondjainak repertóriumaiba is bevezetésre kerülnek a megfelelő bejegyzések. Mellesleg megjegyezve viszonylag kevés aktáról van szó, minthogy a járási igazgatási szervek 19^-5 nyarán csaknem teljes egészében uj aktákat fektettek fel. Más állami szervek, igy például telekkönyvi hivatalok, járásbíróságok, törvényszékek, építészeti hivatalok stb. fondjainál általában véve még semmiféle szétválasztásra nem került sor. A Schwerini Tartományi Főlevéltárban a regionális és helyi állami szervek fondjai esetében hasonló eljárást kell alkalmazni, mint a tartományi kormányzóság fondjainál, vagyis 194-5-öt kell cezúraként alkalmazni. A továbbvezetett aktákat kétszeresen kell jegyzékelni, és az 194-5 előtti időkből származó fondokba kell besorolni, amennyiben lényeges tartalmuk ehhez az időszákhoz kapcsolódik. Az úgynevezett majorsági akták - függetlenül kifutási időtartamuktól - egységes fondot képeznek, hasonlóképpen a Raiffeisen-szovetkezetek szét nem választható regisztraturái is, jóllehet ezek a szervezetek 194-5 után újjáalakultak. A felsorolt fondelhatárolási gyakorlatok - miként az előadó megállapította - többféle megoldási lehetőséget vetnek fel, ugyanakkor azonban világos, hogy még sok kérdés megoldatlan, s ez a tény ismételten csak arra utal, mennyire szükséges - mélyreható vizsgálatok alapján - a kérdésnek mielőbbi egyértelmű és egységes szabályozása. Az előadó a továbbiakban lelvetette a kérdést: milyen felismerésekhez és megállapításokhoz jutott eleddig a levéltártudomány a ~ fonde.lhatárolás kérdésében? Az "Alapelvek" joggal hangsúlyozzák a különböző társadalmi korszakok közötti cezúrák elvi jelentőségét egy adott levéltár összáliagának szerkezeti felépítése szempontjából. Kérdés azonban, hogy ezek a cezúrák miképpen hatnak ki az egyedi fondok kialakítására és elhatárolására? Maképpen nyer átültetést a gyakorlatban a fondok társadalmi"korszakok szerinti tagolásának elméleti követelménye? Lényegében elsősorban erről van itt szó. Az "Alapelvek"-ben idevonatkozóan a következő utalás található: "A konkrét fondképzés és fondelhatárolás szempontjából elsősorban az igazgatási tevékenység tartalma a döntő. Továbbmenőleg figyelembe vehető az illető fondképző szervek szervezeti fejlődése, a területi illetékességi körben végbement változások, különösen pedig az adott regisztraturális körülmények. Határesetekben, közös raktározás esetén, külön-külön eszközölt, illetve kétszeres jegyzékelés alkalmazandó". A rendezési és jegyzékelési alapelvek is az egyes fondok differenciált kezelése mellett foglalnak állást.
