Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - FIGYELŐ - Schreckenbach, H.-J.: Az NDK állami levéltáraiban működő szocialistakori osztályok gyűjtőköre és tagolódása: Archivmitteilungen, 1964. / 788–806. o.

- 795 és még jónéhány évig fennállottak* Ezenkívül a levéltárak még meglehetősen csekély idevágó tapasztalattal rendelkeznek, minthogy a begyűjtés, átvétel és feldolgozás súlypontja mindmáig a tartományi kormányzóságok fondjaira esett és esike Ennek folytán az egyes levéltárakban igen eltérő vélemények alakultak ki, s a probléma elvi, átfogó érvényű tisztázása még megoldandó feladat. Az előadó ezzel kapcsolatosan is felsorolt néhány példát. A thüringiai levéltárak repertóriumai, valamint a Központi Fondnyilvántartás számos olyan fondot sorol fel, melynek aktái 19^-5-öt követőleg folytatódnak, s részben egészen 1952-ig vezetnek. Ide tartoznak: járási és kerületi főnöki hivatalok, igazságügyi szervek, telekkönyvi hivatalok, művelődésügyi hivatalok, főerdészi hivatalok, pénzügyi hatóságok, és más hasonló szervek. E fondképző szervek kezelését illetően a Weimari Tartományi Főlevéltárban két vélemény áll egymással szemben: az egyik szerint az úgynevezett "politikai" szerveket, vagyis a járási igazgatási, valamint igazságügyi szerveket minden esetben szét kell választani egy, évkörileg 19^-5-öt megelőző fondra, s egy, az 194-5-ös cezúrát követőleg keletkezett aktákat magába foglaló fondra. A bányászati, erdészeti és más "technikai" szervek esetében is végre lehet hajtani ezt a szétválasztást, ha ezt a regisztraturális körülmények lehetővé teszik. A másik oldal azt az álláspontot képviseli, hogy a döntő változások az igazgatás területén csak 1952-ben jelentkeztek, éppen ezért az 19^-5-1952 közötti évekre vonatkozólag az alárendelt szervek esetében nem kell külön fondokat képezni /amennyiben ezek a szervek ném ujcrinan kerültek felállításra/, hanem a fondók 194-5-öt követőleg tovább folytatódnak. A Magdeburgi Tartományi Főlevéltárban ez a probléma mindeddig -csupán a kerületi igazgatás fondjaival kapcsolatosan vált akuttá. A magdeburgi és merseburgi kerületi igazgatási szervek ugyanis 194-5-ben az egykori porosz kormányzóságok aktáinak nagy részét továbbvezették. Az uj feladatkörök ellátására uj szervezeti- és regisztratura-részlegek kerültek felállításra. Hasonló a helyzet az anhalti állammi- nisztérium jogutódjaként működő dessaui kerületi igazgatás esetében is. A kerületi igazgatás fondjainak feldolgozásánál a Tartományi Főlevéltár az egyes regisztraturák helyzetéből indul ki: az 19^5-öt követőleg folytatólagosan vezetett akták a magdeburgi, illetve merseburgi porosz kormányzóság fondjába nyernek besorolást és kettős jegyzékeléssel tartják őket nyilván. Az 194-5 utáni időszakban keletkezett uj regisztratura-részek raktározási és jegyzékelési szempontból a "Kerületi igazgatás" /194-5-194-7/ külön fondjába nyernek besorolást. így ez uj szervek regisztraturájába tartozó összes akták csupán papíron vannak teljes egészükben összefogva. Egyéb fondok esetében, mint például: kerületi főnöki hivatalok, építészeti hivat&kk - még nem történetek lépések a szétválasztásra. A Potsdami Tartományi Főlevéltárban már két év óta rendszeresen folyik a járási igazgatási szervek 194-5-1952 közti évekből származó fondjainak begyűjtése, átvétele és feldolgozása. Az iratanyag zöme