Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: A levéltári "durva" selejtezésről / 1–12. o.

vizsgálásával, kiválogatásával járó selejtezést a Szovjetunió selejtezési gyakorlatában is megelőzi az anyag alapos tanulmányozását igénylő előkészítés. Ezt a hazai gyakorlatban finom selejtezésnek nevezett munkát a szovjet levéltárosok a rendezéssel együtt a selejtezés második szakaszaként, vagy önállóan is végzik* Az iratanyag megtisztítását a könnyen elbírálható értéktelen iratsorozatoktól, vagyis a durva selejtezést, ahol arra lehetőség van, ma már a rendezéssel együtt'járó feladatnak, a rendezés követelményének tekintik a magyar levéltárak is. A finom selejtezést, vagyis az iratok darabonkénti átvizsgálásával végezhető selejtezést ritkábban kapcsolják egybe levéltáraink a rendezéssel, s leginkább önálló selejtezési munkafeladatként jelentkezik munkaterveikben. S bár nincs akadálya, hogy a finom selejtezés is a rendezés valamely munkafázisához kapcsolódjék, az elsősorban a tárgyi rendezéseknél lehet gyümölcsöző, ahol az iratjelzeteken tul a tartalmi vizsgálat is nélkülözhetetlen. Célszerű tehát, hogy a tárgyi rendezés tervével együtt, ahol a selejtezésre lehetőség van, selejtezési tervet /ügykörjegyzéket/ is készítsenek. Azt is mondhatnánk, hogy az előbbiekben leirt durva selejtezés egy átmeneti munkafajta levéltárainkban. Korábbi gyakorisága ugyanis egyenes következménye az 1950 utáni iratmentő begyűjtések során kellő értékelés vagy selejtezés nélküli iratátvételeknek. Másutt a megszűnt államigazgatási stb. szervek s vállalatok állandó megőrzést igénylő levéltári értékű irataival együtt nagy számban kerültek he a csupán átmeneti, hosszabb idejű megőrzést igénylő iratsorozatok is levéltárainkba. Ebből adódnak azok a problémák, melyeket alábbiakban a durva selejtezések körének kijelölésénél foglalunk össze. Á rendezésekkel együtt mindenkor elvégezhető durva selejtezés re leginkább a vállalatok fOndjaiban és az államigazgatási s egyéb közületi szervek intézmények fondjainak számviteli állagaiban, vagy más jelentéktelen ügyviteli tevékenységük dokumentumait tartalmazó külön kezelt irataiban van lehetőség. Ide tartozónak vehetjük még a levéltárakba gyűjtött s későbbiek során értékhatár alá sorolt szervek iratainak selejtezését, mely feladat a levéltárak távlati tervében nyert kijelölést. Végül a selejtezési módszerek vonatkozásában állást foglalunk az egyes szervek irat nélkül fennmaradt segédkönyvei levéltári megtartásának kérdéseiben. A továbbiakban tisztázni s megszüntetni szeretnénk a durva selejtezések cimén helyenként folyó formálisnak nevezhető selejtezéseket. Emiitettük ugyanis, hogy a durva selejtezésnek előbbiekben irt formái és szabályai az egyébként is sokrétű selejtezési munkáknál többhelyütt már feledésbe merültek. 1960 óta levéltárainkban a rendezési munkák voltak előtérben és a rendezések során végzett selejtezés uj formái is kialakultak. Durva selejtezés cimén ma már egyes levéltárakban, pl. numerikus iktatószámos közigazgatási irataik rendezésénél