Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 734 menyek elérésében azonban nem kis szerepe volt olyan tanfelügyelőknek, mint pl.,, akivel Győr megye rendelkezett Vargyas Endre személyében. A tanulmány a továbbiakban tárgyalja a közös iskolák létesitésére irányuló törekvéseket* E fejezet bizonyitéka annak, hogy Eötvös célkitűzései irr zsákutcába kerültek s a dualista viszonyok között a felekezet nélküli iskolaügyi viszonyok megteremtésére nem volt lehetőség, A tanulmány következő fejezetei képet adnak az iskolák állapotáról, számáról, elhelyezéséről* a beiskolázási körülményekről, a beiskolázás százalékos alakulásáról s utolsó fejezetében a tanitók helyzetével, képesítésével és összlétszámának alakulásával foglalkozik. - oOp « Szabó Ferenc: Orosháza története a kiegyezéstől az első világháborúig /Orosháza története, Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965*/ Az "Orosháza története és néprajza" cimü kétkötetes monográfia a helytörténeti kutatás egyik legkiemelkedőbb alkotása a Dél-Alföldön a felszabadulás óta;*kollektiv összefogás, 36 szerző egybehangolt munkájának eredménye, A közel 1000 oldalra terjedő történeti kötetben kapott helyet a dualizmus korszakát tárgyaló, 12 ives tanulmány Szabó Ferenc tollából,, szorosan kapcsolódva a megelőző és az utálna következő korszakot feldolgozó tanulmányhoz, A dolgozat forrásanyagáénak gerincét a Gyulai Állami Levéltárőrizetében levő foriáak /főispáni bizalmas iratok, alispáni iratok, Közigazgatási Bizottság iratai, Orosháza község iratai, Gyulai Törvényszék mint cégbiróság iratai,. Orosházi Ipartestület iratai stb./ és a nyomtatott anyagok /helyi lapok, földmunkáslapok, szaklapok, statisztikák stb./ alkották. Felhasználásra kerültek a témát érintő egykorú és későbbi feldolgozások is. A dolgozatot nyolcszáznál több lábjegyzet kiséri, részletes forráshivatkozásokkal, amelyek a további kutatásokat is elősegíthetik. A tanulmány fontosabb eredményei az alábbiakban foglalhatók öszsze: A hozzáférhető forrásanyag alapján részletesen tárgyalja Táncsics •Mihály 1869-1872 közötti orosházi képviselőségének problémájáét, értékeli az orosházi gazdagabb parasztság és az ősz "parasztszocialista" kapcsolatát, célkitűzéseiket, szándékaikat. A korszak egyik döntő kérdése, a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének helyi vonatkozásai, a dolgozatban fontos helyet kapott. Orosháza határának közel 90 %-a paraszti tulajdonban volt, az orosházi vagyonosabb parasztság a környéken is nagy \