Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

területeket vásárolt össze a parcellázásra került kincstári birtokokból és magánkézben lévő uradalmakból. Ez bizonyos mértékig lehetőséget teremtett az amerikai utas fejlődés egyes elemeinek megerősödéséhez., a kiem^lkydő színvonalú sertés- és baromfitenyésztéshez. A gabonaválság hatására -• bár az országosan kiváló minőség miatt az orosházi búzatermelés nem szenvedett olyan súlyos csapást, mint a gyengébb gabonát adó területek - az orosházi parasztság át tudott állni a belterjes állattartásra* A mezőgazdaság átlagosnál, jobb igaerőellátottsága, a csép-* lési munkák előrehaladott gépesítettsége is lehetővé tette mindezt. A korszak helyi iparának és kereskedelmének ismertetése során a dolgozat kiemeli, hogy ezek az ágak az agrártermelés függvényei voltak. A századforduló után jelentős élelmiszeripar /malmok, baromfifeldolgozás/ alakult ki Orosházán, a kisipar - bár az 1880-as években itt volt a legerősebb Békés

jme.gysb.en - hanyatlóban volt. Részletesen szó esik a tanulmányban a kudarcba fulladt ipartelepítési kísérletek hátteréről. A helyi és a helyben befektetett tőke arányait, mozgását, környékbeli szerepét széjnos adat szemlélteti. Külön fejezet foglalkozik a dualizmus korszakában mindvégig ellenzéki fészek hírében álló Orosháza politikai arculatával, a képviselőválasztásokkal, a helyi vezetés jellegével, a várossáalakulási törekvések elgáncsolásávalé . Jelentős teret szentel a dolgozat a vasútépítések helyi vonatkozásainak, a vasút gazdasági hatáságnak. A jó közlekedési lehetőségek kereskedelmi és forgalmi központtá tették Orosházát, hozzájárultak a mezőgazdaság amerikai utas fejlődéséhez ±SJ, A tanulmány második része a város országosan kiemelkedő földmunkás szervezkedéseinek és mozgalmainak teljességre törekvő feldolgozása. Az agrárproletariátus kialakulásának, szaporodásának okait vizsgáéivá rámutat a helyi gazdasági fejlődés egyes vonásaira, elsősorban a paraszti földszerzés jelentős arányaira, s a cséplési munkáik gépesítettségére. A mai szóval élve középparaszti és kulákbirtokon a munkák túlnyomó részét a családtagokkal igyekeztek elvégezni. Az akkori termelési szerkezet mellett, a belterjesség további kiszélesítése nélkül, a mezőgazdasági munkásság foglalkoztatása megoldhatatlan volt.- A mozgalmak vizsgálatánál az 1870-es évekig vissza kellett nyúlni. Már ekkor volt egy kisebb kör, amely a későbbi széleskörű szervezkedés csirájának tekinthető* Az agrárszocialista mozgalmak és szervezkedések részletes története soráén az e— gyes irányzatok /szociáldemokrata törzspárt, Mezőfi, Várkonyi, AChlm/ helyi jelentkezésére, tömegerejére különösen figyelt a szerző* Az 1897-es és 1906-os nagy aratósztrájkok történetét részletesen feldolgozta. A tanulmányban a helyi iparimunkásság meglepően gazdag szakegylet! mozgalmai és bérharcai is megfelelő helyet kaptak. 0O0