Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 729 Páhi Ferenc - Schneider Miklós: Pusztaszertől Pusztaszerig Dokumentumok Csongrád megye történetéből /Szeged, 1965./ A kötet Csongrád megye történetét mutatja be a szemelvények tükrében, A közel 100 dokumentum egyharmada feudális kori a többi pedig kapitalista kori. Ezek a helyes arányok jó áttekintést biztositanak a megye fejlődéséről. A középkori anyag természetesen csak kiragadott, egy-két jelenséget csillanthat meg. Anonymus részletek, birtokjogi iratok, a hadi terhek bemutatása és Dózsa csongrádi vonatkozásai képviselik a .Mohács előtti történelmet* A három részre szakadt Magyarország korszakát elsősorban a török adózást és a hódoltsági helyzetet bemutató iratok illusztrálják. A XVIII. század anyaga elsősorban a parasztság helyzetét és a paraszti osztályharc különböző forma.it /katonáik lázadása, fegyveres felkelés, betyárnak állás/ mutatja be. Igen jó az 1793-as földosztási követr'lő paraszt mozgalomról szóló jegyzőkönyv, mert tanulóink tudatában ez az időszak "békés" kornak tűnik fel. Néhány szemelvény az ipar kezdeteit mutatja be. A reformkor anyaga egy kissé szegényes. Bőven lett volna lehetőség szines anyagot adni /államnyelv, vallási kérdés, adózás stb./ A követi utasításokból is jó lett volna közölni, ez a megyei helyzetet és az országgyűlés állapotait is szemléltette volna. Ugy hisszük, hogy az 1848-as forradalomról és a szabadságharcról is többet kellett volna publikálni, A kapitalizmusnak a világháborúig terjedő időszakából legtöbb a parasztság helyzetét, illetve az agrárszocialista mozgalmat ábrázoló dokumentum. Ezt néhány munkásmozgalmi irat egésziti ki. A Tanácsköztársaság; Csongrád megyében a román megszállás miatt csak egy hónapig állott fenn, a közölt anyag azoban ennek a rövid korszaknak a legjellemzőbb vonásait emeli ki, A legbőségesebb a Horthy korszak tárgyalássa. Itt is a munkás és parasztmozgalmak ábrázolása dominál meglehetősen sokoldalúan. Az ellenforradalmi rendszer legjellegzetesebb voná,sai /a földreform, a választójog korlátozása, a munkanélküliség, a kilakoltatás ok, a nagy gazdasági válság, az illegális kommunista munka/ jól elemezhetők az anyag alapján. A kötetet a felszabadulás utáni ujjászerveződést demonstráló szemelvények zárják: le, A szerencsésen kiválogatott anyag a szovjet katonai parancs^nokságok, a MKP kezdeti munkáját és a földosztást mutatja be, így válik